Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: Adatok a Duna Nagymaros–Szentendre-i szakaszának ismeretéhez
30 VENDL ALADÁR. DR. A pleisztocén kezdetén a terület mai morfologiája nagyjában már kialakult lehetett, illetőleg a Duna mai medre kissé magasabb térszínen már kifejlődött. Erre vall a lösznek a helyzete: a lősz mindenütt kitölti azokat a laposabb területeket, melyek az akkori magasabban fekvő Duna mélyedéseit kísérik. A lősz alatt levő pleisztocén kavicsterrasz-roncsok a mai Duna tükre felett Nagymaros környékén 30—40 m-rel helyezkednek el. 1 A Dunának terraszait, helyesebben azok roncsait Vác felett 1 Nagymaros mentén 2, Szob környékén stb. részben már régebbi idő óta ismerjük. Szentendre közeléből eddig nem voltak erre vonatkozó adataink. Itt is kimutatható azonban a pleisztocén Duna hordaléka a város nyugati szélén. Nevezetesen a város nyugati szegélyén, a temető déli széle mellett a dombtetetőn, az andezittufa felett homokos kavicsot találunk. A kavicsok legtöbbje mogyorónyi-diónyi nagyságú, de sok az ökölnagyságot is eléri. Legnagyobb részük andezit: amfiból-, biotit-, piroxen-andezit, azaz oly kőzetek törmelékei, melyek a Duna visegrádi szorosának két oldalán elterülő andezithegységekből származtak. A kavicsok között azonban sok gránit, vörhenyes-ibolyaszínű kvarcporfir, fehér vagy fehéres-szürke kvarcit és néha amfibolit is előfordul. Ezek oly kőzetek, melyek Szentendrén nem helybeli kavicsok, mert ezek az andezithegységben nem fordulnak elő. Ezek kétségtelenül messzebbről kerültek ide: Ezek a kavicsok a pleisztocén Duna hordalékai. E kavicsok helyenként a város szélső utcájában, az Angyal-utcában, az Istenhegyiutcában is látszanak. E terület magassága a t. sz. f. barométeres megfigyelés alapján mintegy 130 méter. A homokos kavics közvetlenül a D felé dűlő andezittufa felett terül el, melynek felszínét a pleisztocén Duna csaknem teljesen vízszintesre lenyeste. Valószínű, hogy ez a kavics-lepel a város kissé beljebb levő ugyanilyen magasan fekvő szélein is előfordul, de ma az erősen beépített területen nem tűnik fel. 1 SCHAFARZIK FERENC: Vác város fiatalabb pleisztocén (diluviális) terrasza. Hidrológiai Közlöny 1. 1921. p. 40. 2 BÖCKH HUGÓ: Nagymaros környékének földtani viszonyai. A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve XIII. 1899—1902. p. 1.
