Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pávai Vajna Ferenc dr.: Magyarország hévvizei. Lehet-e Budapestből fürdőváros?

MAOYARORSZÄO HÉWIZEI 23 azt az egyenletesnek különben sem tekinthető melegvíznívót, hanem mélyen, pár százmétert alája kell fúrnunk, ahol már forró hőmérsékletű, s gőze és elnyelt gázai erősebbek. Ilyen mélységből felszálló forró ásványos vizekre számíthatunk, különösen ha azt a vizet lefelé át nem eresztő réteg-tektonikai vonalain fúrjuk meg. Ezért terveztem Lillafüreden, ahol hatalmas, majdnem egymillió köbméteres mésztufalerakódás van, a régi hévforrások közelében olyan mélyfúrást, amely 300—400 méterrel a feltételezett 200 m mélység körüli melegvíznívón alúl, tehát 500—600 m mélység alatt fogja elérni a triász mészkő pikkely feküjében az agyagpala-pikkelyt, mint vizet át nem eresztő rétegsort.

1 Semmiféle adatunk nincsen még arra, hogy hol találunk melegvizet, s azért az ilyen fúrás úgy dimenzionálandó, hogy meglepetések ne érhessenek, s a számított mélység duplájára is lefúrhassunk. Minden ezer méteres fúrás, ha van egyáltalán vizel nálunk legalább 44° C. hőmérsékletű vizet kell, hogy adjon geotermikus gradiensből és az évi középhőmérsékletből számítva. Ott, ahol, mint Lillafüreden, az ottani investiciók értékének többszörösét jelentheti egy melegvizű forrás feltárása, nem lehet takarékoskodni annak költségeivel. Amit a forróvíz nyerésére vonatkozólag az előbbiekben mondottunk, áll a Budai hegyek esetében is. A Gellértfürdő előtti fúrás igazolta, hogy a budai tektonikai vonal közelében a régi hévforrások és Duna vízszín nívójában a dolomitba is beszivárog a melegvíz, de az természetszerűen nem emelkedik magasabbra, mint azok és nem is nagyobb hőfokú azon a nívón (44° C.), de lennebb haladva 48° C. hőmérsékletre emelkedett a 71 méteres mélységű fúrásban. Addig kell tehát lefelé fúrni, amíg valamilyen tektonikai vonalon a víz a bennelevő gőzök és elnyelt gázok által forrva a felszínre szökik fel. Minden vitán felül áll, hogy ennek a víznek akkor lesz igazi értéke, ha az forró lesz és nagy mennyiségben legalább a felszínre ömlik ki. Hogy ezt a dolomitban milyen mélységben érjük el, még nem tudjuk, de az alaphegységtől olyan távolságra, mint a Lukácsfürdőtől a Margit-sziget — megfelelő tektonikai vonalakon — 119 m mély ség körül bízva remélhetjük, mert a Margitsziget kútja ilyen mélységből ontja a forró vizet a tercier üledékekből. Feltétlenül tanulságos lesz ez a dolomitban hajtott fúrás, de praktikusabbaknak ígérkeznek a pesti oldal forró vizet feltáró mélyfúrásai. A Gellért-fürdői fúrás, ha kellő mélységre halad le (párszáz méter), nagyon fontos tektonikai tanúságokat is fog eredményezni. Mindenesetre ez a fúrás fog megerősíteni abban a geologiai megfigyelések által alátámasztott meggyőződésemben, hogy Budapestet sikerülni fog tényleg világfürdő várossá tenni.

2 Ez kétségtelenül nagyon nehéz feladat. Sajnosan látjuk, látnunk kell, 1 (A 700 m-ig lehatolt fúrás eddig még nem érte el a keresett palákat s így arra kell gondolnunk, hogy lefelé a mészkövek dőlésszöge meredekebb mint a felszínen, amit fúrás nélkül előre nem tudhattunk. Pávai. 3 Sajnos egyelőre 142 m mélységben a fúrást beszüntették, még mielőtt bármilyen tektonikai vonalat elértek volna. Időközben Mánia mellett a Pécsi-hegységben 419 9 m-es fúrással 40° C meleg, magasra felszökő vizet tártak fel triászdolomitból s Németszéknél a jelenség megismétlődött. Pávai,