Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Schafarzik Ferenc dr.: A budapesti ásványvízkincs gazdaságosabb kihasználásáról

16 SCHAFARZIK FERENC DR. egyébiránt egy ezt célzó mélyfúrásra már meg is kapta az engedélyt. Attól nem kell tartanunk, — hogy kellő távolságot betartva — szomszédos források vagy artézi kutak életerejét megfogjuk bénítani, de ha ki is volna valami hidrosztatikai összefüggés kettő közt mutatható, úgy azt a mélyfúrási technika mai fejlettsége mellett könnyű lesz kiegyenlíteni, vagy a egsúlyosabb esetben a fúrás betömése által ki is küszöbölni. Ma e tekintetben bátrabban is járhatunk el, különösen amióta tudjuk, hogy az artézi fúrásokban emelkedő melegvizet legtöbbször nem egyedül a hidrosztatikai nyomás, hanem jórészt a felszálló vízoszlop hőokozta expanziója és gáztartalma, — végeredményben tehát kisebb fajsúlya juttatja kifolyásra. Pesten a még néhány ponton való megcsapolással legfeljebb a mélyben szinte mozdulatlanul veszteglő víztömegben a cirkulációt kissé megélénkítjük. Nagyobb hőfokú vízre nagy szükségünk lenne fűtési szempontokból is és e tekintetben biztatónak kell tekintenünk, hogy a budai hévforrások némelyike 64 C°, a városligeti artézi kút vizei pedig 73 9 C°-ot mutat, — ami azonban a mély rezervoárnak remélhetőleg még nem a legnagyobb temperaturája. Látnivaló tehát már az elmondottakból is, hogy a vízjogi törvényünk a budapesti hévforrásainkat túlszigorúan ítéli meg, amivel a régi források célszerűbb foglalását megbénítja, másrészt pedig újabb forrásoknak a feltárását lehetetlenné teszi. Szerencse azonban, hogy hatóságaink előzékeny módon egyes esetekben enyhébben ítélik meg a helyzetet. Mivel azonban a vízjogi törvénynek alighanem egyéb pontjai is módosítandók, előbb-utóbb be fog majd állani annak a szükségessége, hogy a gyógyvizeink, mélyfúrásaink, ivóés más használati vizeink védelmét célzó vízjogi törvény rendelkezései is alapos revizió alá vétessenek.