Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Schafarzik Ferenc dr.: A hajdúszoboszlói III. sz. állami mélyfúrásról

A HAJDÚSZOBOSZLÓI III. SZ. ÁLLAMI MÉLYFÚRÁSRÓL.* Irta : SCHAFARZIK FERENC dr. Megelőző gravimetrikus, PÉKÁR DEZSŐ által végzett megállapítások után a fúrópontot a pleisztocén rétegeken mért dülések alapján PÁVAY-VAJNA FERENC tűzte ki a hajdúszoboszlói „Bánom"-kert DK-i oldalán, alig fél km-nyire a várostól ÉK-re. Az állami vállalkozást képező és saját műszaki munkaerővel végrehajtott III. számú fúrás 1924. évi december hó 14-től, 1925. október hó 26-ig 317 napig tartott, amiből közben a felszerelés kicserélés okozta szünet vagyis 100 nap levonása után mindössze csak 217 nap esett magára a fúrásra, amellyel 109087 m-ig lejutottak. Mindössze 262 rétegen ment keresztül a fúró, amelyek során agyag (homokos agyag) és a homok (agyagos homok) viszik a főszerepet. Az impermeábilis agyagrétegek mennyisége úgy viszonylik a permeábilis homokéhoz mint 5:1-hez. A fúrószelvény középső része, 375—900 m közt agyagban dúsabb, mint akár a felette, akár az alatta lévő szintek. A némely rétegben előfordúlt réteges maradványok alapján az egész rétegsorozat panoniai pontusi-kori. Az előkerült kövület töredékek többnyire limnocardiumokiól és congeriákió\ valók s csak a 695'50 m. mélységből jutott fel egy aránylag jobban megtartott Vivipara sadleri példány, mely ha a pontosabb vizsgálatnál igazoltatnék arra vallana, hogy a LőRENTHEY-féle sztratigrafiai beosztás szerint alulról számítva a felső pontusi emelet második alosztályában, vagyis a Congeria triangularis és a Congeria balatonica színtjében állunk. Mint negatívum említésre méltó, hogy a rétegszelvény legfelsőbb színtjeiből a levantei emeletnek semmi nyomára nem akadtak. Idegenképüek ebben a rétegsorozatban a konkrécíószerű fehéres göbökből álló, 34-szer szinte ritmikusan fellépő mészkőlapok, valamint 563'70 m mélységig a 7-szer közbe települő lignit nyomok (legvastagabbja300 20 m-ben0 30 m-es), amelyek természetszerűleg csakis a sülyedésben lévő szedimentációs zóna időnkint szárazzá vált felsölapjain (lápokkal) vagy legalább sekélyebb vizében (fenékre sülyedő uszadékfa) jöhettek létre. A 7 nevezetesebb homokkő telepeiben található víz eredetileg az ÉK felől lenyomuló (freatikus) mély talajvíz, és csakis az öbölben, a mélyben rejtőző slier fölé jutva, keveredhetett alulról felvándorló elemekkel, melyek sóssá változtatták. A fúrás 1090'87 m mélységéből 138 m/

m vastagon előretörő vízsugár erős gáznyomástól hajtva 27 5 m-ig emelkedik. Hőfoka 73° C. Ezen az alapon a fúrás helyének geotermikus grádiense 17 m. * Szerzőnek a Mhoni Földt. Társulat Hidrológiai Szakosztályában 1925. évi dec. hó 17.-én : „A hajdúszoboszlói artézi hévforrásról" cím alatt bemutatott előadásának kivonata.