Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Ismertetések - Zeller Tibor dr.: Az orosz Hidrológiai Intézet 1923–24. évi tudományos működése és kiadványai

87 ISMERTETÉSEK Az expedíció 1923. és 1924-ben augusztusban indult és célja volt a N. Z. és környékének hydr., h. biol., h. fiz. stb. viszonyait tisztázni. Az út a közbejött viharok miatt Archangelskből augusztus 4—16-ig tartott a Matocskin Sár-ig, hol az expedíció állomáshelye volt a kutatások alatt. Itt befejezték és felszerelték az állandó sarki geofizikai obszervatóriumot, mely meg is kezdte működését. 1923-ban főleg a M. S. környékén végezték kutatásaikat, s e vizsgálatok főleg a planktonra terjedtek ki. Sikerült a M. S. sublitoralis flóra- és fauna térképét elkészíteni. 1824-ben folytatták és be is fejezték az expedíció tudományos kutató munkáját, az összegyüjött sok anyag tudományos feldolgozása az intézetben jelenleg is folyamatban van. Az intézetnek — mint az az évi jelentésből kitűnik — saját kiadóhivatala és nyomdája is van, s ezt legújabban 7 gyorssajtó géppel szerelték fel. Az Intézet jelentései is ott készülnek; a kiadóhivatal az év folyamán több nagyobb szakmunkát is jelentetett meg, mint pl. A Neba és vízgyűjtő medencéje, a hidr. kutatások rövid vázlata 1923-ban, s az első orosz hydrologiai kongresszus jelentése. Az intézet szakkönyvtárának állománya 1925. január 1-én 10.384 szakmunka és 33.214 időszakos munka. Az Intézetnek vidéken is vannak osztályai, így van Ukrainai Osztálya, mely főleg a Dnyepr vízállásának állandó süllyedésével s a Kiev városát fenyegető állandó vízáradás kérdésével foglalkozik, melynek okát a csapadék mennyiségében, a téli hőmérsékletben s a Dnyepr vízgyűjtő medencéjében keresik. A Közép-Ázsiái osztály főleg a folyók tápláló területeinek vizsgálatával foglalkozott. Az intézet részt vett az első orosz hydrologiai kongresszuson, mely üléseit 1924. május 7—14-ig tartotta. Mint az elnöki jelentésből kitűnik, az Intézet szoros együttműködésben van a pétervári egyetem tudományos intézeteivel, s számos egyetemi hallgató dolgozik az intézetnél. Azonkívül fontos vizsgálatokat és felvételeket végeztek a Balti-t. és Kaspi-tavat összekötő csatorna létesítésére. Kaukázusban Pjatigorszk környékén fellépő radioaktiv és kénes források is vizsgálat és analysis alá kerültek, nemkülönben a krimi fürdőigazgatóság kérésére megvizsgáltak néhány fürdőhelyeken fellépő ásványvíz előfordulást. E munkákon kívül még az intézet speciális egyéni kiküldetéseket is tett, így pl. egyik tagját 1924. nyarán az Elbrusz, másikat a Baikal, harmadikat az Altai hegys. glecsereinek tanulmányozásával bízták meg. Az intézet csereviszonyban áll Európa minden szakintézetével és egyesületével, kiadványai német és francia suplementummal jelennek meg. Dr. Zeller Tibor. A HYDROLOGIAI ELEMEK INGADOZÁSA, KÜLÖNÖSEN A VIKTORIA-TÓ VÍZÁLLÁSÁNAK INGÁD. ÖSSZEFÜGGÉSBEN AZ ATMOSZFÉRA ÁLTALÁNOS CIRKULÁCIÓJÁVAL ÉS A NAP TEVÉKENYSÉGÉVEL. W. WIESE. Szerző 21 évi (1896—1916.) érdekes megfigyelései alapján kimutatja, hogy az afrikai V. tó közepes vízállásának ingadozása és a Barent-tenger jégfelületének ingadozása között szoros összefüggés áll fenn. Szerző ez összefüggést azzal magyarázza, hogy a sarki tenyerek jégmennyiségének ingadozása s az^aequatoriális vidékek csapadék mennyiségének ingadozásai az ált. atmoszf. cirkuláció intenzitásának ingadozásától függnek. Azokban az években melyekben erős ez a cirkuláció, a sarki tengereken kevesebb a jégképződés alacsonyabb a légnyomás, ellenben az aequatoriális vidékeken sokkal több a csapadék mennyisége. S