Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: A Zala megyei kékkúti savanyúvízforrás hidrogeológiai viszonyai

PÁLFY MÓRIC DR. 9 viszonyait a néhai BÖCKH JÁNOS felvételei nyo­mán készített s egyes részeiben tőlem pótolt térképvázlat tünteti fel, míg szerkezetét a mellé­kelt szelvény magyarázza. (L. 1. és 2. ábrát.) A terület legrégibb képződménye a fillit, amely a Fülöphegy északi részén az alsótriász­kori homokkő közepette bukkan egész kis terü­leten a felületre. Felszínre jutását kétségen kívül a szelvényen feltüntetett vetődésnek köszöni. Tőle délnyugatra az Ecséri templomrom mellől CMOLNOKY szintén említ fillites palát. Tekintve, hogy a kettőt összekötő vonal iránya megegyezik a balatonmenti tektonikai vonalak irányával, való­színű, hogy össze is függnek egymással s ugyan­annak a vetődésnek köszönik előbukkanásukat. A Balaton és a kállai medence között lévő víz­választót, amelynek legfeltűnőbb pontja a 277 m magas Fülöpi hegy, az alsótriászkori vörös ho­mokkő alkotja. Ugyanez a homokkő előbukkan a Balaton partján is. Föléje úgy itt, mint a kállai medencében a seisi vörös pala és a campili mészkő települ. Bizonyára valami véletlen foly­tán rajzolhatták el a LóczY-tól közölt I. táblán a Fülöpi hegy szelvényét, ahol a Fülöpi hegy egész déli lejtője fillitnek van jelölve s csakis a Balaton partján van a vörös homokkő feltüntetve. A kállai medence alapját a vöröspalák és campili mészkövek alkotják, míg a Kónyi-tó környékén a campili mészköre egy ÉK—DNy-i irányú kis vonulatban a középsőtriász legmélyebb rétege, az ú. n. megyehegyi dolomit települ. BÖCKH JÁNOS eredeti térképén a kállai medencében csak a Kónyi-tó környékén van egy werfeni pala-vonulat kijelölve (a kiadott 1 : 144.000-es térképen vörös homokkő), mig a medence nagyobb része fehéren van hagyva. A Kónyi-tótól északra Kisfalud és Szentbékálla felé eső területen azonban meggyőződtem'arról, hogy — mint a térképvázlaton feltüntettem — az abra­dáltterületen is a triász különböző tagjai a fel­színen vannak és pontosan kijelölhetők. A kékkúti temetőben a lösz alól pontusi­kori finom fehér kvarchomok bukkan elő. A Kővágóörs mellett levő Kőhát kvarchomokkövéről SniojBjBg E |9jpn[K}st>f je UOSJQ9§?AO>I Kimjazs raSpioaQ -ejqE z

Next

/
Oldalképek
Tartalom