Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: A Zala megyei kékkúti savanyúvízforrás hidrogeológiai viszonyai

ÉRTEKEZÉSEK ÉS RÖVID KÖZLEMÉNYEK. A ZALAMEGYEI KÉKKÚTI SAVANYÚVÍZFORRÁS HIDROGEOLÓGIAI VISZONYAI. Irta : PÁLFY MÓRIC dr.* 1921 március havában TOKAJI JÓZSEF úr felszólítására hidrogeologiai tanulmány tárgyává tettem a kékkúti savanyúvízforrást és környékét. Minthogy azóta a savanyúvíz feltárására ajánlott munkálatok elkészültek, sőt a víz már forgalomba is került, az alábbiakban röviden összefoglalom a forrás hidrogeologiai viszonyait. A kékkúti savanyúvíz-forrás a köveskállai medencében Kővágóörs és Kékkút között az út déli oldalán fakad. Leutazásom alkalmával ott egy betonba foglalt kb. 35 m mély kutat találtam, amelyben szénsav csak igen gyéren gyöngyözött fel. A forrás kifolyásánál a vízvezető csatornát igen erősen vörösre festette, jeléül annak, hogy nagy mennyiségű vashidrokarbonátot tartalmaz. Szemmel látható volt, hogy a víz aránylag csak kevés szénsavat tart elnyelve s emiatt palackozni azt nem lehet anélkül, hogy belőle rövid időn belül sok vas-csapadék ne rakódna le. A forrás közelében egy 3 5 m leásást létesítettek, amelyben 0 5 m vastag mész-lerakódás után 35 m mélységig szürke agyagos és homokos képződmény volt feltárva, amelyből minden oldalról erősen szivárgott a víz; 3'5 m mélyen pedig főleg campili mészkő darabjaiból álló kavicsréteget értek igen bő vízzel. Kétségtelen, hogy ebből a kavicsrétegből nyeri vizét a betonba foglalt szomszédos forrás is. Ennek a kavicsrétegnek vizét palackozásra nem ajánlhattam, mert csak kevés szénsavat, de igen sok vasat tartalmazott. Mielőtt az ajánlatomra létesített új forrást ismertetném, az alábbiakban a terület geologiai viszonyait foglalom röviden össze: Mint id. LÓCZY LAJOS

1 és CHOLNOKY JENŐ

2 kimutatták, a Balaton zalai partjával párhuzamosan a medencék egy sora vonul végig DNy—ÉK-i irányban, amelyek közül legjelentősebbek a pécselyi, szentantalfai és köveskállai medencék. Ezek közül legnagyobb s keletkezésére legproblematikusabb a köveskállai, amelynek hossza Köveskálla és Kisörs között a 6 km-t, legnagyobb szélessége Kővágóörs és Szentbékálla irányában az 5 km-t meghaladja. Hepe-hupás térszíne 125—150 m t. sz. f. magasság között változik. A kékkúti forrás környékének, a medence délnyugati felének geologia * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1924. évi jan. 23.-án tartott ülésén. 'LÓCZY LAJOS: A Balatonkörnyékének geológiája és morfológiája, p. 380. 2 CHOLNOKY JENŐ: A Balaton hidrografiája. p. 81.