Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Dalmady Zoltán dr.: Az ásványvizek vegyi összetételének grafikus ábrázolása
AZ ÁSVÁNYVIZEK VEQYI ÖSSZETÉTELÉNEK GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSA 55 koncentráltabb vizeknél területi összehasonlítással kell élni, sőt a nagyon tömény oldatok ábrázolásához más léptékre kell áttérni. FR. JAKOBS eljárása már csakis a kationok ábrázolására alkalmas és erre sem tökéletesen. Ő egymással érintkező körszektorok formájában ábrázolja az egyes kationokat, oly módon, hogy a koncentráció a központi-szöggel arányos, — a nátriumét mindenkor 90 foknak véve — míg a szektorok sugara a millival összeggel áll arányban. A földes vizek összetétele ilymódon már nem ábrázolható, mert ha a nátrium ion már 90°-ot foglal el, akkor a többi nem fér ki 360"-on. Az anionoknál bármelyiket vegyük is az egységnyi 90°-nak, igen gyakran fog előfordulni ez a gátló körülmény. Nagyon jól beváltak W. WIECHOWSKI ábrái, aki két azonos nagyságú négyzet függőleges osztásával tünteti fel a kationok és anionok egyenérték-százalékait, mig a koncentrációt, — a millival összeget, — számadattal, vagy egy más féle méretben az előző négyzetbe rajzolt négyzettel tünteti föl. WIECHOWSKI tehát már szakit azzal a törekvéssel, hogy egyszerre tüntessen föl arányokat és abszolút mennyiségeket és a fősúlyt az arányok föltüntetésére helyezi. Bármennyire kifejezők is az így nyert ábrák, és bármily jól beváltak is különböző ásványvíz tipusok összehasonlítására, hátrányuk, hogy a kationokat és az anionokat egymástól teljesen különválasztva tüntetik föl. A tapasztalásom szerint a tanítás céljaira, valamint saját használatomban a gyors tájékozódásra igen jól bevált a következő ábrázolásmód: Valamely körbe, amelynek sugarát 100-nak vesszük, meghúzzuk a szabályos hatszög átlóinak megfelelő vonalakat, olymódon, hogy az egyik függőlegesen álljon. A képzelt visszintes vonal fölött álló három sugár a három kationnak: Na, Ca, Mg-nak, az alsó a három anionnak: Cl, SO t, HCO.-nak felel meg. Ha a küllőkön feltüntetjük a megfelelő egyenértékszázalék számát, rendkívül jelegzetes csillagképeket kapunk, amelyek nemcsak azonnal tájékoztatnak afelől, hogy az illető víz mely ásványvízcsoportba tartozik, de könnyen az emlékezetbe véshetők is, ami didaktikai szempontból nem csekély fontosságú. A mellékelt ábrák mutatják az ábrázolásmód néhány példáját. Ha az így nyert ábrák mellett egyszerűen odaírt számmal feltüntetjük az anionok millival összegét (amely alig térhet el a kationokétól) és az összes oldott alkatrészek súlyát, úgy mindazon adatokkal rendelkezünk, amelyek az illető víz jellemzéséhez szükségesek. Feltüntethető ezen értékek valamelyike olyformán is, hogy a megrajzolt kör szélétől húzott egyenesre valamely megadott mértékben lemérjük. Esetleges kiemelendő momentumokat, pl. szénsavtartalom, hőfok, egy-egy ritkább alkatrész jelenlétét stb. célszerűbben tüntethetjük fel egy-egy, az ábra mellé jegyzett számadattal, mint a rajzot komplikáló lemért vonalakkal. A grafikus ábrázolás csak akkor bír értékkel és jelentőséggel, ha az egész rendszeren egységesen végigvihető. Az ásványvizek vegyelemzési adatai közül csakis az egyenérték-százalék táblázat ábrázolható minden ásványvíznél azonos méretben. De viszont épen ez jelzi a legjobban az ásványvíz csoportját. Az ásványvizeknek oly sokféle és oly különböző méretű anyaga és tulajdonsága van, hogy valamennyinek egy képben való érzékítése lehetetlen. Az ily irányú törekvések nem fognak eredményre vinni.
