Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A Somlyó és Szárhegy geológiája és egykori hévforrásai
42 DR. VENDL ALADÁR kifejlődésű. Csak egyetlen egy esetben észleltem egy hexaéder és oktaéder kombinációjából álló mintegy 0-8 cm átmérőjű kristályt. De ennek is csak az egyik csúcsán volt kifejlődve az oktaéderlap, többi része jól kifejlődött lapok nélkül a mészkőbe volt benőve. A galenit helyenként a felületén sárgás-zöldes piromorfitkéreggel bevont, ami kétségtelenül másodlagos átalakulás eredménye. Ez a bekérgezés azonban csupán vaskos; makroszkóposán észlelhető kristályokat nem találtam. E vékony telérecskék mentén a kristályos mészkő a termális hatásokra metaszomatikusan átalakult s rendesen rózsaszínű, vagy sárgásbarna. Már a helyszínén azt a gondolatot kelti, hogy rodokrozitosan átalakult. Sűrűsége is jóval nagyobb, mint az át nem alakult kristályos mészkőé. A kvalitatív kémiai vizsgálat a következő eredményre vezetett. Sósavban melegítéskor pezsgésközben ez a rózsaszínű, vagy sárgásbarna kristályos szemcsés kőzet elég könnyen feloldódik, csupán csak a kvarcból álló vázrészek maradnak vissza, az oldatban a kálciumon kívül sok vas és mangán mutatható ki. A MnO mennyisége kvantitatív meghatározásaim alapján a különböző próbákban 1 "67—3-08°/ 0 körül ingadozik. Helyenként azonban a vaskarbonát-tartalom van túlsúlyban, ekkor inkább a mészkő szideritesedése ment végbe a metaszomatozis folyamán. így a Szárhegy csúcsától ÉK-re mintegy 50 m-re a mészkő a mangánon kívül jóval több vasat is tartalmaz és barna színű. A vas és mangántartalmú oldatoknak a hatása, azaz a metaszomatikus átalakulás azonban általában csak kisebb foltokban fordul elő, még pedig nem csupán a galeniterek mentén, hanem tőlük távolabb is. Igen sok helyen észlelhető az egykori hévforrások nyoma nagy fokú elkvarcosodás alakjában. így az említett galeniterecskéket tartalmazó feltárás közelében, attól D-re néhány lépéssel egy nagyobb vízmosásban ott jártamkor az erősen málló és széthullott kristályos mészkőből valóságos kvarcliszt gyűlt össze egy kis mélyedésben. Több ponton azonban valóságos kis telérszerű hasadékkitöltésekben fordul elő a vaskos kvarc, néhol erősen átitatva vas és mangánoxidokkal. Az egykori hévforrások e szerint a kovasavon kívül kétségtelenül vas és mangánvegyületeket is tartalmaztak. Néhol a kvarc alárendeltebb s ott a vasoxidosmangános tömegek valósággal ércek gyanánt tűnnek szembe, csakhogy mindig kis méretűek. A Szárhegy északi nyúlványán levő 183 -9—tói kissé DDNy-ra a csőszkunyhó mellett levő kis kőfejtőben például a következőket látjuk. A mészkő szürkés-fehér, nem annyira kristályos, mint például a Szárhegy legmagasabb pontjától ÉNy-ra levő kőfejtőben feltárt kőzet, dőlése 137 2 h20°. A kőfejtő nyugati szélén a mészkő erősen vas- és mangántartalmú és kovasavval átitatott. A kőfejtő Ny-i végénél a D-i oldalon igen erősen vasoxidos kvarcitot találunk, mely mintegy 10 lépés hosszúságban volt követhető DDNy-ÉÉK-i irányban cca 3 lépés szélességben, jól látszott itt az is, hogy a kovasavas-, vas- és
