Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A Somlyó és Szárhegy geológiája és egykori hévforrásai

A SOMLYÓ ÉS SZÁRHEGY GEOLÓGIÁJA S EGYKORI HÉVFORRÁSAI. Irta: VENDL ALADÁR dr.* A fejérvármegyei Somlyó (226 m) és Szárhegy (228 m) geológiai viszonyait részletesebben legelőször WINKLER BENŐ tanulmányozta 1870-ben. Később több geológus megfordult e területen, legrészletesebben azonban LÓCZY LAJOS foglalkozott e vidékkel. LÓCZY megállapította e két átkristályosodott paleozoi mészkőből álló hegy gyűrt és töredezett szerkezetét. Részletes vizsgálatainak eredményeit a Balaton környékének geológiai viszonyait tárgyaló munkájában foglalta össze s ugyanott egy 1 :25,000 mértékű külön térképvázlatot is közölt e területről.

1 1923. nyarán a Gyüjteményegyetem sárréti kutatásaival kapcsolatban alkalmam volt a Somlyót és Szárhegyet részletesen bejárni. Megfigyeléseim lényegesen kibővítik LÓCZY LAJOS eredményeit, azért — mintegy kiegészítésül — a következőkben röviden összefoglalom őket. A paleozoi mészkő átkristályosodását már régebben is annak az abisszikus eruptiv tömegnek kontaktmetamorf hatásával magyaráztuk, mely ma a felszínen legközelebb a Velencei-hegység gránitlakkolitjának alakjában van feltárva. A kontaktmetamorf hatásra vallott az a tremolit a somlyói mészkőben, mely a kir. József-Műegyetem ásványföldtani tanszékére került s ezt támogatta az a — LÓCZY szerint — színtelen aktinolit-előfordulás is, amelyet LÓCZY idézett munkája említ. A gránitnak a mészkővel való közvetlen kapcsolatáról azonban semmit sem tudtunk. A Somlyón levő felső nagy kőbányában azonban a gránitos magma kőzetei jelentkeznek két vékony telér alakjában. Az egyik telér a kőfejtő keleti falán, a másik a kőfejtő északi végéhez közel, — de még szintén a keleti részén — volt látható 1923. nyarán. A két telér azonban nemcsak a kőbányában, hanem a kőbánya fölött a felszínen is kibukkant. A kőbánya északi végéhez közel levő telér mintegy 3'5 m vastag volt s circa 20 m hosszúságban volt követhető 13— 14

H csapásban. A telér kőzete vékony padokban vált el, melyek 18 — 19

H 70 — 80° alatt dőltek. A kőfejtő keleti falán levő telér vastagsága a rossz feltárásban nem volt megállapítható; hosszában mintegy 6 m hosszúságban volt feltárva. E telér csapása nagyjában DDNy-i-nak * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályának 1924. évi december hó 17.-én tartott ülésén. 1 LÓCZY LAJOS : A Balaton környékének geológiája és morfológiája. I. A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése, Budapest 1913, p. 6—9.