Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Benczur Gyula dr.: Budapest ásványos vizeinek gyógyhatása

34 DR. BENCZÚR GYULA források előnyeit. A modern tudomány fölismerte, hogy a gyógyvizeknél mint oldatoknál nem csak az a lényeges, hogy mily sókat mily koncentrációban tartalmaznak, hanem az is, hogy e sók mily Iónokat tartalmaznak, hogy eme Iónok egymás ellen vagy pedig egyirányúan hatnak a sejtélet szempontjából, mikép befolyásolják a belső szekréciós elválasztást, az edénytónust stb. Amellett természetesen erősen befolyásolja a vizek hatását C0

2 és radiumemanáció-tartalmuk is, és mind e vegyi tulajdonság okozta hatások összegeződnek a vizek fizikai tulajdonságuk, főleg hőmérsékük okozta hatásaival, főleg fűrdőkúráknál. Természetes gyógyforrások a bennük oldott alkatrészeket sokszor sokkal finomabb elosztásban tartalmazzák mint a mesterséges oldatok. Ez hatásuk szempontjából nagy fontosságú, mert a szervezet a finoman oldott, lassan, talán apránként naponta bekebelezett, esetleg fürdőben a bőrön keresztül felvett anyagokat jobban dolgozza fel, mint az egyszerre, dúrvább oldatban fölszívott alkatrészeket. Tudjuk, hogy vannak anyagok, amelyek kis adagban a sejtélet ingerei, nagyobban pedig a sejt működését hátráltatják, sőt talán pusztítólag hatnak. így hatnak a radioaktív anyagok is. Tudjuk továbbá, hogy épp a radioaktiv anyagok, valamint egyes Iónok reflex útján befolyásolják a környi véredények tágságát, az ezáltal keletkező helyi hyperaemia, illetőleg ischamiae pedig élettani és kórtani szempontból nagy fontosságú. Ha végül még tekintetbe vesszük, hogy a beteg szervezet ilyen és hasonló ingerekre általában kifejezettebben szokott reagálni, mint az egészséges, úgy, azt hiszem, világos, miszerint az említett tényezők együttesen a hatásmódok oly számos változatát teszik lehetővé, hogy ezekkel a természetes gyógyvizek tapasztalt jó hatásait különös, ismeretlen új tényező felvétele nélkül is el tudjuk képzelni. Némelyik gyógyvíz hatása könnyen érthető. így pl. a keserűvizek purgáló és ezáltal a szervezetet tisztító hatásának előnyös voltát mindenki megérti. Budapesten van a világ legtöbb és leghíresebb keserűvízforrása. A budapesti Hunyadi János-, Ferenc József-, Apenta-vizei világhírű kiviteli cikkünk. Azt hiszem, hogy ha élelmes vállalkozó a keserűkutak környékén jól berendezett szanatóriumot építene, a marienbadihoz sokban hasonló vizekkel, nagyszerű gyógyeredményeket lehetne elérni anyagcsere bántalmak kezelését illetőleg. A fővárosunk déli részén elterülő Erzsébet-sósfürdő főleg fürdésre berendezett gyógyhely. Bizonyos tekintetben különleges, amennyiben nem konyhasó-, hanem keserűsó adja meg sósvízjellegét. Hasonló vizű fürdő: Mergentheim Würtenbergben. Noha a konyhasós víz fürdésre sokkal alkalmasabb mint a keserüsós, az Erzsébet-sósfürdő mégis igen hatékony, mert igen nagymennyiségű keserűsót tartalmaz (egy kádban kb. 9 kilót). Főleg női bántalmak kezelésére használják. Budapest mész- és magnézium tartalmú hévforrásai gyógyhatását valószínűleg már a rómaiak is ismerték. Annyi bizonyos, hogy e források már az Árpádházi királyok ideje előtt is mint gyógyforrások szerepeltek. E források vizeit főleg fürdés céljára használjuk, de vannak köztük olyanok is, amelyeket jó eredménnyel ivókúrákra is használhatunk. E célra ma főleg a Hungária-forrás használatos.