Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Bánlaky Géza: A budapesti fürdők és ásványos vizek történeti és gazdasági viszonyai
24 BÁN LAKY GÉZA épül fel ugyancsak YBL tervei szerint a mult századból való egyik legszebb építési emlékünk, a Szt. margitszigeti fürdőépület, valamint a nagyszálló, villák és egyébb építmények. A margitszigeti eredmények indították a fővárost arra, hogy a városligeti artézi kút fúrásával bízza meg ZSIGMONDYT, akinek csaknem tíz évi kitartó munkáját ezúttal is a legfényesebb siker koronázta és a 970 méter mélységből hatalmas sugárban ömlött a 7392 C° hőfokú forró termális víz. A gyógyvíz értékesítése egyelőre, a Széchenyi-fürdő felépítéséig, a városligeti kis szigeten levő ideiglenes épületben történt, amely csakhamar szűknek bizonyult. 1853-ban a mai Erzsébet sósfürdő helyén egy kút ásásánál azt tapasztalták, hogy a 35 méter mélységű kút vize keserű, ihatatlan. A víz megvizsgálásánál kitűnt, hogy ez rendkívül nagy mennyiségű oldott ásványi alkatrészt tartalmaz és kiváló gyógyhatású. Ennek a felfedezésnek köszönhető az Erzsébet sósfürdő keletkezése, amelynek építését még ugyanazon évben megkezdették. A fürdő később MATTONI HENRIK tulajdonába ment át, aki nagy áldozatok árán azt nagymértékben kibővítette és minden kényelemmel ellátta. A Gellérthegy, Sashegy és budafoki hegylánc által határolt területen ezután a keserű víz források egész sora keletkezett, amelyeknek kiváló tulajdonságai az egész világon csakhamar ismertekké lettek és a világháború előtti időkben az ország egyik legjelentősebb exportcikkét képezték. A nyolcvanas évektől kezdve a gyógyfürdők fejlődése újabb lendületet vesz. A főváros 1883-ban a Rudasfürdő gőzfürdőjét építi át, 1893-ban uszócsarnokkal bővíti ki. 1893-ban megnyílik a Széchenyi-fürdő monumentális fürdőpalotája. A főváros fejlesztéséről szóló törvény alapján a törvényhatóság tervbe veszi a Sáros-fürdőnek és a Rudas-fürdőnek nagykoncepciójú fölépítését is. A megtartott tervpályázaton STERK, SEBESTYÉN és HEGEDŰS építészek nyerik el a Sáros-fürdő helyén fölépítendő Szent Gellért gyógyfürdő és dr. HÜLTL DEZSŐ műegyetemi építész tanár a Rudas-fürdő pályadíját. A Szent Gellért gyógyfürdő építése 1911. év nyarán meg is indul. Az építkezést az első időben technikai és pénzügyi nehézségek hátráltatják, úgyhogy annak zöme a világháború legsúlyosabb éveire esik. Minden akadály ellenére 1918. év őszén készen áll a hatalmas arányú gyógyintézmény, amely a legtökéletesebb fizikoterápiás berendezéseket a legmodernebb szállodatechnikai felszerelésekkel egyesíti. A Rudasfürdőnek újraépítését a háború és az ezután bekövetkezett gazdasági válság lehetetlenné tették. A Margitsziget igazi fejlődése az 1900. évben megépített szárnyhíd megnyitásával vette kezdetét. Ettől kezdve a sziget, amely vétel és telekcsere útján a Fővárosi pénzalap tulajdonába megy át, már nem a főhercegi család kies nyaraló parkja és a városi közönség nehezen megközelíthető kirándulóhelye, hanem a fővárosnak szervesen összekötött része, amely gyönyörű fekvésével, párját ritkító vegetációjával és kiváló gyógyerejű hévvízével a főváros édenkertje és üdülő telepe lett. Ugyanebben az időben a PALOTAY Testvérek a Szt. Lukács-fürdő
