Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: A jászkarajenői „Mira” keserű vízű forrás hidrogeológiai ismertetése

A JÁSZKARAJENŐI „MIRA" KESERŰ VIZŰ FORRÁS HIDROGEOLOGIAI ISMERTETÉSE 57 viselik magukon. Ezeknek pedig e helyen még csak nyomait se lehetett konstatálni. A források keserű vizével közvetlen érintkezésben álló kőzetek — mint azt már az előzőkből tudjuk — agyagok, amelyek a terület nagy részének mocsaras voltánál fogva szikesek. Tudvalevő dolog, hogy az ily természetű mocsarak, mint amilyenek a területünkön levők is, csekélyebb mennyiségű konyhasón kívül különböző szénsavas és kénsavas sókat tartalmaznak oldott állapotban. Ilyenek a s z ó d a = Na

2 (CO3) + 10H-A a t h e r m o n a t r i t = Na

2 (C0

3) + H

20, a t r o n a = Na

2 (CO,). Na HCO

a + 2H >0, a m i r a b i 1 i t = Na

2 (SOJ + ÍOHA az e p s 0 m i t Mg (SOJ -f 7H>0, a g 1 a u b e r i t = Na

2 (SOJ. Ca (SOJ stb. De ismeretesek tavak, ilyen pld. az amerikai Searles-tó, amelynek vizében HOYL S. GALE

1) ezeken kívül még a sók egész sorát mutatta ki. TALMAGE J. E. amerikai chemikus vizsgálván a sóknak, különösen pedig a m i r a b i 1 i t-n e k a mocsarakban való viselkedését és további szerepét, arra az eredményre jutott, hogy tél idején, mikor a hőmérséklet bizonyos fokig lesüllyed, e sók lecsapódnak, a tó fenekére szállnak, majd hullámverés által a partra sodortatnak. Ha azonban hőváltozáskor a víz hőmérséklete ezen oldatok kritikus hőfoka fölé emelkedik, akkor az egész csapadék ismét oldatba megy át, még pedig oly rohamosan, hogy egy nap is elegendő az így felhalmozott só feloldására.

2) így tehát ezeket tartva szem előtt, meg lenne magyarázva a fennebb elsorolt sóknak a mocsarakkal határos területen való felhalmozódása, illetőleg a talajnak oldataikkal való telítése, hogy onnan azután a körző vizektől kilúgozva, ásványos víz alakjában jussanak ismét a felszínre. SZABÓ JÓZSEF

3) a budai keserű vizek keletkezését — mint ismeretes — a dolomitban foglalt finom osztatú pyritnek az oxydatiójából keletkezett kénsavnak a dolomitra, illetőleg a földpátokra gyakorolt hatásából származtatja. VENDL ALADÁR a keserű vizek sóinak az eredetét — tekintet nélkül az előfordulási viszonyokra — egész más, a valóságot talán legjobban megközelítő módon vezeti le. Abból a tényből kiindulva, hogy a keserű vizű előfordulások (akár hazaiak, akár külföldiek) mindenütt többé-kevésbbé kékes színű agyagokhoz vannak kötve, amelyek színét a finoman elosztott pyritnek tulajdonítják

4), arra a következtetésre jut, hogy az ezen agyagokban kolloid állapotban előforduló

3) vassulfid oxydatiója folytán jön létre a kénsav, amely azután a *) H. S. GALE = Salines in the Owens, Searles and Panamint basins southeastern California. (Department of the interior United States Geological Survey. Bulletin 580-L. Washington 1914; pag. 297). 2) I. E. TALMAGE = Science. An illustrated journal Vol. 14. pag. 446. Cambridge, Dec. 27. 1889. 3) SZABÓ JÓZSEF = Geologia stb. Budapest 1883. pag. 359—360. HOFFMANN K. és LÓCZY L: A budai keserű vízforrások keletkezése. (Földtani Közlöny. Budapest 1904. pag. 317—332.) 4) G. TSCHERMAK

: Lehrbuch der Mineralogie 7. Aufl. Wien. 1915, pag. 438. 5) U. az; pag. 389. és 437.