Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: A jászkarajenői „Mira” keserű vízű forrás hidrogeológiai ismertetése

A JÁSZKARAJENŐI „MIRA" KESERŰ VIZŰ FORRÁS HIDROGEOLOGIAI ISMERTETÉSE 53 5. Szürke képlő agyag, limonit foltokkal, itt-ott borsónagyságú mész konkrétiókkal. Megszárítva igen megkeményedik, miközben egyúttal gipsz kristályokat tartalmazó, vastag epsomit, illetőleg mirabilit kivirágzással vonódik be. Vastagsága l'O m. 6. Kék, limonit foltos agyag, amelyben a limonit sokszor újjnyi vastag kérget, a gipsz pedig 1 cm hosszú kristályokból álló buzogányszerü halmazokat alkot. Feltárt vastagsága 10 m. ' A keserűvíz, miként azt a hely színén megállapítani lehetett, e két utóbbi rétegben felraktározott sókból veszi fel sótartalma nagy részét. Erre különösen abból lehet következtetni, hogy úgy az epsomit, mint a gipsz ezekben fordul elő megszáradás után a legnagyobb mértékben. A kék agyagból álló utolsó réteg a mélyebb kutakban még l'O m-el mélyebben van feltárva. Észrevehető változást azonban nem mutat, csupán az konstatálható, hogy ennek 1'5 m — tehát a kút 3'90—3'95 m összmélységében — a víz hozzáfolyása a legnagyobb. A keserűvíz és kútjainak ismertetése. Áttérve ezek után a keserűvíz és kútjainak az ismertetésére, mindenekelőtt megemlíthetem, hogy a terület, amelyen ezek foglaltatnak, 18 katasztrális holdnyi térséget zár magába. — E területen a tulajdonos özv. VIGH P. PÁLNÉ, illetőleg örökösei kezdetben csak három kutat mélyítettek és tartottak karban vizük elemzése céljából. Ugyanez okból tártak fel később még egy negyedik kutat is. Eleinte ezek berendezése igen kezdetleges volt. Mert a csak 62—64 cm átmérőjű nyílásukat gyalult deszkából készült burkolattal látták el, amely mintegy 60 cm-nyire emelkedett a felszín fölé, hogy nyilása egy erre alkalmas fedéllel el legyen zárható. Hogy pedig a csapadékvizek beszivárgását és az ásványos víznek ezzel kapcsolatos felhígítását, vagy esetleges beszennyezését megakadályozzák, a kút foglalatát környező térszínt egy körülbelül 25 cm magas töltéssel vették körül. — Töltésül a kútból kikerült sárga agyagot használták fel, amely e célnak kitűnően meg is felelt. (L. 2. sz. ábrát.) Azóta már kútházakat, szivattyútelepet, palackozókat állítottak fel, mivel ez idő szerint 17 kútból nyerik a vizet. A keserűvíz előfordulására vonatkozólag szükségesnek tartom megemlíteni, hogy az négy — egymással többé-kevésbbé összefüggő mezőben — mintegy 15 fúrás alapján volt konstatálható. A kutak mélysége a már említett átmérő mellett, 3 és 4 m között változik. E két eltérő mélységnél azt a tapasztalatot tették, hogy míg a 3 m-es kutakban a vízoszlop 1'50 m magas, addig a 4 m mély kutakban 2'5 m-t tesz ki. A vízbőség 2. ábra.