Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: A jászkarajenői „Mira” keserű vízű forrás hidrogeológiai ismertetése

A JÁSZKARAJENŐI „MIRA" KESERŰ VIZŰ FORRÁS HIDROGEOLOGIAI ISMERTETÉSE 51 ton, annak nyúlványain, vagy legalább is azok közvetlen közelében vannak telepítve, ahol azután mélységük a diluviális takaró vastagsága szerint változik. Az alluviális területen ivóvíz nyerése céljából lemélyített kutakat csak ritkán találni s ahol ilyenek vannak, használhatatlanok, mert a bennök feltárt víz rendszerint undorító sós izű. Az alluviális terület nagyrésze ugyanis — miként ezt részletesebben a következőkben lesz alkalmam tárgyalni— szikes. A talajba szivárgó csapadékvizek ennélfogva a só egy részét kioldják, ami azután az itt lemélyített kút vizét sóssá teszi. Geologiai viszonyok. A keserű vizet szolgáltató terület és közvetlen környékének geologiai szerkezete — miként ez az 1. ábrán vázlatosan feltüntetve látható, —, igen egyszerű. Felépítésében csupán a diluvium és az alluvium vesznek részt. A keserű víz eredetével valamelyes kapcsolatba hozható tektonikai zavarok, vagy oly jelenségek, amelyek ezek jelenlétére utalnának, a forrás területen és az ezzel szomszédos tágabb környéken nem figyelhetők meg. a) A diluvium, lösszel van képviselve. Jobbára összefüggő partokat, kisebb nyúlványokat alkot, amelyek az alluvium mélyedményeit körülveszik. De előfordul kisebb kiterjedésű szigetszerű foltokban is, amelyek elszórva egy-egy domb alakjában emelkednek ki az alluvium sík területéből.