Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Kállai Géza: A triaszvíz és a magyar energia kérdés
A TRIASZV IZ ÉS A MAGYAR ENERGIA KÉRDÉSE 39 felé, a víznívó szintje alatt, úgy, hogy a víz most már szabadon és állandóan kifolyhatott a folyosó csurgóján. Majd itt helyeztük el a víz vezetésére szolgáló csőrakatot, hogy a víz szabadon folyhassék a 30 méterrel mélyebben fekvő erőközpont kazánjaihoz. A felesleg a tárócsurgón keresztül kifolyik. A két vázolt céltudatos triaszvízcsapolás (Tatabánya, Rudabánya) és az esztergomi, pilisvörösvár—pilisszentiváni, valamint a tatabányai szénmedencébe betört vizek adatai alapján törvényszerű bizonyossággal megállapítást nyert, hogy atriaszvíz tükre a triaszhegységek gerincvonala közelében a külszinig emelkedik és a vizet aknácskákkal és abból hajtott harántfolyosókkal mindenütt fel lehet tárni és hasznosítani. Fontos e tekintetben a víznívó felismerése, amely 1. az esztergomi szénmedencében átlag 126 méter 2. a pilisvörösvár vidéki „ „ 132 „ 3. a tatabányai szénmedence alaphegységét képező dachsteini mészkőben 139-5 méter, 4. a rudabányai triaszterületen pedig 249-5 méternyi tengerszintfeletti magasságban állapíttatott meg. A felismert triaszvízszinttükör alapján a kérdéses terület tengerszintfeletti magasságából a lemélyítendő akna mélységét, ezzel a fakasztandó viznek szintjét úgy kapjuk meg, hogy a kérdéses terület tengerszintfeletti magasságából a triaszvíznek szintmagasságát levonjuk. Amíg az e sz tergo m i szénmedencében az aknák csak kevéssel a Duna szintje fölött telepíttettek, a víz még ha az aknán ki is folyik, oly csekély a szintkülönbség a Duna szintje, mint legmélyebb pont és az akna koszorúja között, hogy a nagymennyiségű vizeket hasznosítani alig lehet. A tatabányai úgynevezett „Viz-akná"-ban a vizet emelni kell. Másként alakul e kérdés Ru da bányán. Mint valamely artézi kútban a víz a 32 méter mély aknán 26 méterig a haránttáró szintje fölé emelkedik és állandóan kifolyik. Midőn mi a vízfakasztás problémájával foglalkoztunk, csakis a kazánok táplálására és a telepnek vizzel való ellátásához szükséges vizet és vízmennyiséget kerestük; és a percenként fakasztott 400 liter vízzel megelégedtünk, de ha további sziklarészeket robbantottunk volna ki a föld alatt, úgy még nagyobb mennyiségű vizet kaptunk volna. A mi céljainknak a fakasztott víz mennyisége teljesen megfelelt. Azonban a haránttáró és a víz felhasználása közötti szintkülönbség 30 méter. Ha ezen 400 percliter vizet alkalmas csővezetéken át vizü^rék, — turbina — meghajtására használnák fel, úgy a tengelyen Qxlx HxY 400 x 30 x 0 8 9600 . N = an—« = ar , TC = = 2128 Hp.-t kapunk. 60 x 75 60 x 75 4500 Minthogy azonban a víz mennyisége könnyen fokozható volna, 10 m 3-nél a turbina 80%-os hatásfokát számítva 10000 x 30 x 08 KQ Q T-ID j x j • * ™—== = 53 3 HP adódik. 60 x 75
