Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Kállai Géza: A triaszvíz és a magyar energia kérdés

36 KÁLLAI GÉZA van a fakasztás helye a kifolyás nyílásától, illetve minél közelebb fekszik az a triaszmészkőhegység gerincvonalához. JEX SIMON bányaigazgató ezt úgy magyarázta, hogy a triaszmészkőhegységekben áramló víznek számos földalatti lefolyó csatornája van a Duna medréhez; amelyre a közlekedő edények törvényét alkalmazva azt mondhatta, hogy a közös víztartóból a különféle irányban elágazó csatornarendszerben a vízoszlop magassága annál kisebb lesz, minél közelebb esik a vízoszlopnak nyílása az ezen csatornarendszerben legmélyebben fekvő csatornának nyílásához. Sorszám Vízbetörés éve A bányaműnek Az akna mélysége Tengerszinti magasság A betört viz menynyisége ni'l'-kcnt Jegyzet Sorszám Vízbetörés éve A bányaműnek Az akna mélysége az akna koszorúnak a vízbetörés helyén a jelen vízállás A betört viz menynyisége ni'l'-kcnt Jegyzet Sorszám Vízbetörés éve neve helye Az akna mélysége az akna koszorúnak a vízbetörés helyén a jelen vízállás A betört viz menynyisége ni'l'-kcnt Jegyzet Sorszám Vízbetörés éve neve helye méter A betört viz menynyisége ni'l'-kcnt Jegyzet 1 1882 Vilmos-akna Annavölgy 104-— 180-— + 80-— +124-— 20 Elfulladt 2 1891 Várberek Tokod ? 134'5 + 94-5 — 2 Kiszivatytyuzták 3 1895 1896 Új-akna Tokod 244"— 115-75 -128-2 +115-— 3—5 Elfulladt 4 1895 1896 n Dorog 159-— 192-88 + 33-9 +126-— 5 » 5 1898 Paula-akna Annavölgy 120-— 190-— + 70 — +126-— +125-8 0-35 Befalazva 6 1898 „A"-akna Dorog 156-8 233-63 + 76-8 +126-— +125-8 5 Elfulladt 7 1898 Kör-akna Tokod 301"— 115-83 -130-17 +115-83 15 » 8 1899 Erzsébetakna P. szt. Iván 185"— 218*— + 33 — +133-— 1;4 Befalazva lOatm. nyomás 9 1901 Tömedékakna Dorog 104-3 178-3 + 26-— +127'— 5 Elfulladt 10 1903 Szállító-akna Ebszőny 15-7 124-1 + 33-4 +124-1 3-5 » 11 1904 Samu-akna Dorog 163-1 167-26 + 33 — +126-— 3 n 12 1907 1909 „VI"-os-akna Tatabánya 159-— 214-8 + 68-— +139-5 3-2 Részben elfalazva 13 1907 1909 „ VII"-es- „ Tatabánya 134'— 215-2 + 92-— +139-5 2-6 n Ezen nagymennyiségű geológiai okokból kialakult, földalatti hasadékokban, repedésekben, üregekben, barlangokban keringő karsztvíz messze területre elnyúló, valószínűleg az Alpesekig érő triaszmészkövekbe való beszüremkedéseknek eredménye, amelyek a mélységben valamely vízrekesztő rétegig, rendszerint a werfeni paláig érnek le. A víz mennyisége eszerint határtalan és kimeríthetetlen. A triaszmészkőhegységek kialakult karsztvidéket képeznek, itt folyik le a hóolvadások jelentékeny víztömege. A források, a vízrekesztőrétegek szabadbanyúló részein, különösen a werfeni palarétegek és a mészkő érintési határán jelennek meg.