Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Kállai Géza: A triaszvíz és a magyar energia kérdés

A TRIASZVÍZ ÉS A MAGYAR ENERGIA KÉRDÉS. Irta: KÁLLAI GÉZA* oki. bánya- és közgazdasági mérnök, bányaigazgató. A szénbányászatnak a sujtólég és szénporrobbanások legfélelmetesebb ellenségei. A bányavíz egyforma mértékben veszélyeztet minden bányászatot, mégis oly váratlanul, nagymennyiségben és nyomással betörő vizek, mint aminők az esztergomi szénbányászat tekintélyes részét — a nemzeti vagyon nagy károsodására — tönkretették, egyedül valók minden ország szénbányászatának történetében. Azok a betörő vizek, amelyek az esztergomi szénbányászat számos aknáját teljesen tönkretették, a triász mészkőrétegekben fakadnak, s ezért nevezte el néhai JEX SIMON tatabányai bányaigazgató ezen, a külszin alatt, csakis mészkőrétegekben — leginkább triász mészkőrétegekben — áramaló vadózus vizeket triaszvíznek. Az első nagyobb vízbetörés az annavölgyi „ViLMos-akná"-ban volt, ahol ugyanis 1882. évben a ViLMOS-aknát elöntötte a víz, midőn egy elvetett szénteleprészt, amely közvetlenül a mészkövön feküdt, úgy akartak feltárni, hogy a fekü-meszet megharántolták. 30 méternyi előhajtás után oly nagy mennyiségű — cca 25—30 m

3 l'-kénti vízmennyiség fakadt, hogy az akna 124 m magasságig elfulladt, s csakis e szint feletti részek műveltettek tovább. Az ekként betört bányavizet a közeli Duna vizével hozták összefüggésbe, és úgy képzelték, hogy valami hasadékrendszeren át a Duna vize a bányába juthatott. 1891. évi május hóban a tokodi „Várberek" aknába tört be a víz, 2 m

3-t tett mennyisége percenként. A vizet sikerült kiszivattyúzni, de egyéb okokból e bányát felhagyták. 1895. junius havában a tokodi „Új-akná"-ba tört be a nummulit mészkőből a víz, — és azóta 115"6 m. magasságban szabadon folyik ki az aknakoszorúnál. A betörő vízmennyiség 3—5 m

3 volt másodpercenként. 1896. juliusában a dorogi „Új-akna" fulladt el, és a megállapított víznivó 126 méter. 1898. április havában az annavölgyi „PAULA-akná"-ban 70 méter tengerszintfeletti magasságban hajtottak előre keresztvágatot, s midőn e keresztvágat vetőre ért, a hasadékos mészkőrétegekből 350 percliternyi mennyiségű víz tört elő. A kis víz szerencsére lehetővé tette az elgátolást, s a gát előtt elhelyezett manométer 24 óra alatt 5*4 atmoszféra nyomást mutatott, ami a 70 méter tengerszintű folyosó tekintetbe vételével ugyancsak a 126 méteres víznivónak felel meg. 1898. április havában az Északmagyarországi Kőszénbánya R. T. tokodi * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályának 1923. évi április 25-én tartott ülésén.