Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Hojnos Rezső dr.: A mogyoródi Csíkvölgy hidrogeológiai viszonyai

A MOGYORÓDI CSIKVÖLGY HIDROGEOLOGIAI VISZONYAI. Irta: HOJNOS REZSŐ, dr.* A mogyoródi Csikvölgy egyik érdekes tagjaazon posztpannoniai vetőrendszernek, amely a Duna balparton bizonyos szabályossággal szabdalta össze az eredetileg szervesen összefüggő képződményeket. A különböző korú és irányú vetőrendszerek összefüggésére és összehasonlítására ezen a területen számos alkalom adódik. Gyakran a vetőket csupán források fellépése árulja el, még akkor is, ha az utólagos felszíni elváltozások vagy a futóhomok lepei ezen tektonikai megnyilatkozásokat már felismerhetetlenné tették. A Csikvölgy forrássorozata iskolapéldául szolgálhat a vető mentén fellépő forrásokra, továbbá kidomborítja még azon körülményt is, hogy a vetők miképen hatnak az ú. n. eróziós völgyek kialakulásánál. A Duna balparti térképei feltüntetik, hogy a Duna folyásával párhuzamosan ÉD-i irányban számos vizet vezető árokrendszer van. így a Csikvölgy közelében, attól délnyugatra kettő is akad, amely az ÉD. irányban halad, még pedig a Júhál 1 ás vízválasztó jobb felén a „Kis vízbe" szájadzó 169-es magassági pont mellett és tőle keletre az „Erdő m eget ti" kis hajtásnál több ágból összetevődő árokrendszer. A Csikvölgy meghoszszabbításában lép fel a Cs ömör határából kiinduló a 237-es magassági pontig felnyúló összetett és forrásokat hordó árokrendszer. A 237-es magaslat itt mint vízválasztó szefepel. Ugyanezen irányt mutatja még a Hüdőihegy u. n. „Széles gyepüjéből" kiinduló és a Simora dolina nyúlványai és a tárcsái uradalom 230-as magassági pont mögötti Szaszlavinszky-árok is. Nem ilyen szembetűnő, de megemlítésre érdemes a Kerepes határában Csíktarcsától délre eső Major-hegy 184-es magassági pont melletti, továbbá Csömörtől északra a középborhegyen feltalálható árokrendszer, amelyekben a források vagy árok nyoma mindenütt feltalálható volt. Ezek a posztpannoniai vetők iránya több helyen feltárásokban is jól megfigyelhetők. A tágabb értelemben vett Puszta Szt. Mihály tábláján az ily irányú megfigyeléseket igen megnehezíti a futóhomok takaró és ez az oka annak, hogy eddig az összefüggés a vetők és az eróziós árkok között nem domborodott ki. A szóbanforgó területen nemcsak ilyen posztpannoniai vetőrendszer van, hanem régebbi és más irányú rendszer, esetleg boltozatok is komplikálják a látszólag nyugodt településű térszint. A részlettanulmányok majd mindjobban * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1922. évi október hó 23-án tartott szakűlésén.