Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben

82 SCHERF EMIL 128. MITSCHERLICH E. Ueber künstliche Krystalle von Eisenoxyd. Ann. Phys. Chem. 1829. 1. Ser. XV. 630-632. 129. MOLNÁR J. A hévvizek Buda környékén. Math, és Term. Tudom. Közlemények. M. Tud. Akadémia 1869. VII. 163—244. (Die Thermen in der Umgebung von Buda. Math. Naturw. Mittig. d. Ung. Akad. d. Wiss. Budapest. Nur ungarisch.) 130. MOLNÁR J. Die Ofner Thermen und Brunnenwässer, untersucht durch Joli. Molnár Budapest 1866. 1—112. (Molnár kézirata sajátkezű rajzaival, a budapesti m. kir. József­Műegyetem könyvtárában H. 376. sz. a. Szövege a (129) alatti munka szövegével egyezik, de a rajzokkal bővebb annál). (Originalhandschrift Molnár's mit eigenhändigen Zeichnungen desselben in der Biblioth. des Kön. ung. Josefs-Polytechn. Budapest sub No. H. 376. Der Text ist gleich jenem von (129), nur um die Zeichnungen vollständiger, als jener). (137.) MOREY G. W, vide NIOOLI P. 131. MORLOT A. v, Ueber Dolomit und seine künstliche Darstellung aus Kalkstein. Haidingers Naturw. Abhandl. 1847. I. 305—315. 132. MÜLLER R. Untersuchungen über die Einwirkung des kohlensäurehaltigen Wassers auf einige Mineralien und Gesteine. Tsch. M. 1877, (Beilage z. Jb. geol. R. A. Wien 1877, XXVII.) 24-28. (101, 102, 103.) MÜLLER WOLF J. vide KÖNIGSBEROER J. 133. NEMINAR E. F. Ueber die Entstehungsweise der Zellenkalke und verwandter Gebilde. Tsch. M. 1875. V. 251—282. 134. NENDTVICH K. Buda vidékének dolomitjai. Magyar Akad. Értesítő 1859-ről. 112—127. (Die Dolomite der Umgebung von Buda. Anzeiger der ung. Akad. d. Wiss. v. Jahre 1859. 112—127. Nur ungarisch.) 135. NICKLÉS J. Sur la saponite, nouvel hydrosilicate d'alumine. C. R. 1859. XLVIII. 695—697. 136. NICKLÉS J. Lettre de M. Nicklés. Nancy 15. octobre 1859. B. S. G. 1860. 2. sér. XVII. 15—16. 137. NIOOLI P, <£ MOREY G, W. Die hydrotermale Silikatbildung. Mitteilungen aus dem Laboratorium für Geophysik des Carnegie-Institutes in Washington No. 17. Z. anorg. Ch. 1913. LXXXIII. 369—416. 138. PÁLFY M. Tengeralatti forráslerakódások a budapesti triászkorú képződmények­ben. Előzetes jelentés. Ft. Közi. 1920. L. 14—20. (Submarine Quellenablagerungen in den Triasbildungen von Budapest. Vorläufiger Bericht. Suppl. z. Ft. Közl. 1920. L. 99—105.). 139. PAPP K. & SZONTAGH T. A budai várhegyi alagút hidrogeologiai viszonyai. Az alagút vizsgálatára kiküldött bizottság jelentése a Pénzügyminisztérium vezetésével meg­bízott m. kir. Miniszterelnök úr Önagyméltóságához. 1908. Budapest. 1—23. (Die hydro­geologischen Verhältnisse des Tunnels im Budaer Festungsberge. Bericht der zur Unter­suchung des Tunnels entsendeten Kommission an den mit der Leitung des Finanz­ministeriums betrauten k. ung. Ministerpräsidenten. Nur ungarisch.) 140. PEALE A. C. & HOLMES W. H. & GANNETT H. Yellowstone National Park. Geology (by W. H. Holmes) — Thermal Springs (by A. C. Peale) — Topography (by H. Gannett.) Twelfth Annual Report of the U. S. Geological and Geographical Survey of the Territories : A Report of progress of the exploration in Wyoming and Idaho for the year 1878. in two parts. Part II. Washington, 1883. 1—503. (Vide : Section II. Thermal Springs by A. C. PEALE pp. 63—451.). 141. PÉAN DE SAINT-GILLES L. Action de la chaleur sur les acétates de fer. C. R. 1855. XL. 568—570. 142. PÉAN DE SAINT-GILLES L. Action de la chaleur sur l'hydrate et sur l'acétate ferriques. C. R. 1855. XL. 1243—1247. 143. PÉAN DE SAINT-GILLES L. Recherches sur le sesquioxyde de fer modifié par la chaleur. Ann. de chim. 1856. 3. sér. XLVI. 47 —59. Ref. : Jahresber. f. Chem. für 1855. 401-404,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom