Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A geotermikus gradiensről
ÉRTEKEZÉSEK ÉS RÖVID KÖZLEMÉNYEK. A GEOTERMIKUS GRÁDIENSRÖL. Írta : WESZELSZKY GYULA dr.* Régi tapasztalat, hogy a Föld legfelsőbb rétegeinek hőmérséklete, az időszak változása szerint ingadozó. Ez a hőmérsékletingadozás azonban alig néhány méter mélységben megszűnik, a rétegek hőmérséklete állandó és a mélység felé folyton emelkedő lesz. Azt a számot, amely megadja, hogy a Föld valamely pontján hány méter mélységben emelkedik a hőmérséklet egy Celsius fokkal, azon hely geotermikus grádiensének nevezzük. A geotermikus grádiens átlag 30—35 méter, de helyenként azt jóval nagyobbnak, másutt meg sokkal kisebbnek találták. A geotermikus grádiens eltérő voltának számtalan oka lehet, amely a Föld belsejének elrendeződésében rejlik, de sok esetben a közölt szám hiányos, vagy tévesen magyarázott észlelésnek eredménye. ZsiGMONDY VILMOS az 1868—78. években fúrt 97048 méter mély városligeti artézikút fúrásakor észlelt adatokból, e fúrási pont geotermikus grádiensét 12.61 méternek és az ettől alig 2 kilométer távolságban, az 1866. évben fúrt, 118.53 méter mély margitszigeti kút fúrásakor észlelt adatokból 3.04 méternek számítja Budapest geotermikus grádiensét. Már egy 1912 évben megjelent munkámban 1 rámutattam, hogy ZSIGMONDY számításának tévesnek kell lennie s ugyanott kimutattam, hogy ugyancsak ZSIGMONDY adataiból Budapest altalajának termikus grádiense közel normálisnak adódik ki. A dolgozatomban mellékesen odavetett számítás — úgy tapasztaltam — elkerülte az általános figyelmet és tekintettel arra, hogy egy későbbi közleményemben, amelyben a hévvizek eredetével kívánok foglalkozni, ezekre az adatokra hivatkozni óhajtok, azért jelen közleményemben részletesen foglalkozom a kérdéssel és egyúttal rámutatok néhány, a geotermikus grádiens kiszámításakor gyakran figyelmen kívül hagyott mellékkörülményre. A Föld kerek számban 6000 kilométer sugárú gömb, amelynek felsőbb rétegeiben, a mélység felé haladván, fokozott hőemelkedést észlelünk. Ha a Föld felülete teljesen egyenletes, a burka teljesen homogén volna és abban víz nem cirkulálna, úgy a Föld bármely pontján, eltekintvén az éghajlat okozta s alig néhány méter mélységig észlelhető eltéréstől, nagyobb mélységekben, a felülettől * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályának 1922. február 22.-én tartott ülésén. 1 A budapesti hévvizek radioaktivitásáról és eredetéről. Matematikai és természettudományi értesítő XXX. kötet 2. füzet 1912. 374 oldal.
