Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben
50 SCHERF EMIL inárgaréteg van, míg efölött a márga nagyobb vastagságban azzá a szürke plasztikus agyaggá változott, amelyet a Budai hegységből „festékföld" néven ismerünk. 3 3 Benne itt-ott, de általában véve gyéren, a hidrotermális hatásokra jellemző ibolya-piros vasoxidgél-színek is mutatkoznak, úgyszintén kovásodott részletek is. Feljebb mind kevésbbé elváltozott márgapadok következnek. Miután a halloysit-réteg konkordásan települ a márgarétegekkel, SCHAFARZIK professzor úr először eredeti lerakódásnak volt hajlandó azt tekinteni 3 4. Utóbb azonban ő is hidrotermálison elváltozott márgának ismerte el; (164,195). Nézetem szerint kétségtelen, hogy a márgának igen tanulságos fokozatos hidrotermális elváltozása van ezen a ponton feltárva, mely egyúttal ismét bizonyítja azt, hogy a dolomitnak kőporosodása csakugyan a hévvizek hatásának az eredménye. A mártonhegyi dolomitrög peremi törésein széles környezetben feltört túlhevített szénsavas vizek a fekvő dolomitot laza porrá kristályosították át, a márgatakarónál azonban megtorpantak, függőleges irányban nem haladhattak tovább, hanem a vetődési hasadékok felől, a márgapadok réteglapjai közé, inkább vízszintes irányban hatolhattak csak be. Bontó hatásuk természetesen legerősebben a márgának a dolomiton fekvő vállapján érvényesült, míg a felső márgaszintek kevésbbé alakultak át. A márgapadok aszerint, hogy a padokat elválasztó természetes rések mennyire nyitottak utat a víznek és a benne foglalt gázoknak, különbözőfajta átalakulásokat szenvedtek. 3 5 A márgaátalakulás kémizmusára nézve csak az elváltozott rétegprofil tervbevett kémiai elemzése után lehet majd nyilatkozni. Egyelőre még nem lehet biztonsággal megállapítani azt, vájjon: a) a „halIoysit"-réteg a márga egyszerű bomlási terméke-e, vagyis olyan márga, melyből a 60-70% Ca CO., és az összes szilikátbázis is kilúgozódott, úgyhogy kovasav-aluminiumoxid-hidrát maradt vissza, vagy pedig: b) a feltörő túlhevített vizek preformált halloysit-agyagot hoztak-e fel a mélyből, mely a vízben mint a komplex alumokovasav kolloidális (szol) 3 3 Téglaformába gyúrva a „piktor-tégláit készítik belőle, melyet a szobafestők alapozásra használnak, Miután ezek az agyagok anilinfestékek vizes oldatából a festéket oly erősen abszorbeálják, hogy az a kolloidból vízzel való mosással többé nem távolítható már el, jó festék-alapanyagot is szolgáltatnak. 3 4 Szíves szóbeli közlése a helyszínén. 8 5 Hasonló esetet írt le SCHRÉTER (174,200) a Gellérthegy déli lejtőjén, közvetlenül a hajdani Sárosfürdő mögött lehúzódó árokból, amelyet a Gellértfürdő építésekor betemettek. A kovásodott budai márga fekűjében változatlan budai márga, feküjében pedig szintén változatlan kiscelli agyag települt, úgyhogy SCHRÉTER megállapítja azt, hogy a kovásító hévvizek csak a márgakomplexum bizonyos jobban áteresztő szintjén hatolhattak be a rétegezés irányában. A Mártonhegyen még sokkal forróbb hévvíz törhetett fel, mely a kovásodott rétegek mellett lévő rétegösszleteket is átalakította. Különben lehetségesnek tartom, hogy a Mártonhegyen a halloysitos rétegeket fedő kovás réteg és a felsőbb szintekben a festékföld között lévő kovásodott részletek, magának a víznek útjait jelzik, míg az alumoszilikátos elváltozás a kiszabaduló COa (és egyéb?) gázoknak rovására Írandó, ahogy ércteléreken is a felszálló oldatok-ból válik ki az érc és a kovasav. míg a felszabaduló • COa gáz okozza a kísérő kolinosodást.
