Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A geotermikus gradiensről
A GEOTERMIKUS GRADIENSRŐL 13 ez adatok alapján kénytelen számítani a geotermikus grádienst. A számításnak ez a módja, amint az itt leírt eset is mutatja, igen gyakran hibás lehet. Meg vagyok róla győződve, ha minden mélyfúrásból oly pontos és lelkiismeretesen gyűjtött adatok állanának rendelkezésünkre, mint amilyeneket ZSIGMONDY közölt, sokkal kisebbre redukálhatnék a normálistól eltérő geotermikus grádiensek számát, mint amilyeneknek azokat most tudjuk. Tekintvén azt, hogy a geotermikus grádiens ismeretéből a geologus sokszor fontos következtetést vonhat, szükségesnek találnám, hogy a mélyfurástvégzőkre kötelezővé tétetnék, hogy a fúrás alkalmával felszálló víz hőmérsékletéről a ZsiGMONDYéhoz hasonló naplószerű följegyzéseket készítsenek. Meg kell azonban jegyeznem, hogy még az ilyen pontos adatok sem fognak mindig a valódi viszonyokról helyes képet mutatni. Példát adnak erre a margitszigeti artézikút fúrásakor nyert adatok. Erről a fúrásról is pontos adatokat közöl ZSIGMONDY, de ezek a geotermikus grádiens kiszámítására nem alkalmasak. Nem alkalmasak pedig azért, mert itt egészen más esettel állunk szemben mint a városligeti artézi kútnál. Itt ugyanis az volt ZSIGMONDY feladata, hogy a sziget partján a Duna medrében fakadó forrás vizét ármentes területen hozza fel. Itt tehát ZSIGMONDY olyan vizetszolgáltató rétegekből hozta fel a vizet, amelyekben a hévvíz, már a fúrás előtt is elég gyors áramlásban volt, tehát itt az először felszálló víz, nem adhatta, még csak megközelíthetőleg sem, a megfelelő mélységű talajrétegek hőmérsékletét. Ma már a legtöbb artézifúrást olyan helyeken végzik, ahol a közelben már egy vagy több artézi fúrás van. Ilyen esetekben tehát csak megfelelő kritikával lehet az adatokat felhasználnunk. * Végül, noha nem tartozik tulajdonképpen a tárgyhoz, meg kell még jegyeznem, hogy a fönt közölt adatok azt is mutatják még, hogy jólehet Budapesten elég sok bővizű forrás szolgáltatja a hévvizet, a mélységben még elég bőséges tartalék áll a rendelkezésre, mert ha ez nem így volna, a városligeti artézikút fúrásakor, az először és később felszálló víz hőmérséklete között nem lehetett volna olyan nagy különbség.
