Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Löw Márton dr.: Óbuda ármentesítése és az Aranygegyi árok 1922. február 24. és 25-i áradásáról
ÓBUDA ÁRMENTESÍTÉSE ÉS AZ ARANYHEGYI ÁROK 1922. FEBR. 24. ÉS 25-IKI ÁRADÁSÁRÓL. írta: LÖW MÁRTON dr.* műegyetemi adjunktus. 1922. febr. 28-án FARKAS ÁRPÁD székesfővárosi műszaki főtanácsos úr a Mérnök-Építész Egylet vízépítési szakosztálya ülésén előadást tartott Óbuda árvízmentesítése címen. Előadás után SCHAFARZIK FERENC dr. műegyetemi tanár úr felkérte előadó urat, hogy tartson e tárgyról különös tekintettel az Aranyhegyi-árok áradására egy előadást a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai szakosztályában. Miután azonban a főtanácsos úr hivatali rendkívüli elfoglaltsága őt végre is e szándékában megakadályozta, engem ért a megtisztelő megbízatás ezen előadás megtartására. Nem mulaszthatom el e helyen is köszönetemet nyilvánítani FARKAS ÁRPÁD főtanácsos úrnak az összes adatainak átengedéseért, valamint dr. SCHAFARZIK FERENC műegyetemi tanár úrnak az Aranyhegyi-árok vízgyűjtő területének hidrológiai leírásáért és geológiai térképéért. * Óbuda a Duna áradásaitól igen sokat szenvedett. Legutóbb 1876. február végén Budapest alatt 30 kmnyire, Ercsinél jégtorlasz duzzasztotta fel a Dunát és az 7'67 m magas vízállással elöntötte Óbuda legnagyobb részét. A főutcán is csak pallókon s állványokon jártak. Ennek a tarthatatlan helyzetnek véget vetett az 1882-ben megépített Filatori-gát, amely árvédelem szempontjából két részre osztotta Óbudát, ú. m.: a Filatori-gáttól délre eső részre a Belsőségre és az attól északra fekvő Külsőségre. A Filatori-gát a tőle délre eső Belsőségnek 1882. óta nyújt árvédelmet; Óbuda külső részeinek ármentesítése azonban még megoldásra várt, holott ez régtől fogva létérdeke volt az ott letelepedett lakosságnak. Különösen fontos és sürgős volt azon területrész ármentesítése, amely a Filatori-gát és az esztergomi helyiérdekű vasút vonala közé esik, amely területnek mintegy 24 ha-t kitevő része hosszú évtizedek óta lakóházakkal van beépítve. Az 1889-ben épült szentendrei helyiérdekű vasút, az 1891-ben épült esztergomi helyiérdekű vasút s az 1892-ben épült körvasút vonalai különösebb árvédelmet nem nyújtottak. Az első lépés e területrész ármentesítése érdekében 1911-ben történt meg, amikor is a főváros az óbudai gázgyár építésével * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1922. évi április hó 26-án tartott szakülésén.
