Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A geotermikus gradiensről

A GEOTERMIKUS GRADIENSRŐL 1 helyeken tehát, ahol az egyik vagy másik fajta kőzet domináló vastagságban lép fel, ennek a geotermikus grádiensre hatással kell lennie és pedig oly módon, hogy a jobban vezető közetekben a geotermikus gradiens kisebb lesz és fordítva. Hogy milyen e kőzetek elosztása a Földön és hogy okozhat-e ez a körülmény lényegesebb eltérést, azt eldönteni a geologusok feladata, én a magam részéről azt hiszem, hogy ez a körülmény csak helyenkint és csak kisebbmérvü eltéréseknek lehet okozója. Sokkal nagyobbmérvű eltérést idézhetnek elő a geolermikus grádiensben a Föld egyenlőtlenségei. A szárazföldön egész 8000 m-ig való kiemelkedések, a tengerben ugyanilyen mélyedések vannak. Ez eltérések ugyan a Föld sugarához képest elenyészően kicsinyek, de tekintve, hogy a geotermikus gradienst is csak nagyon kis mélységekig tudjuk megállapítani, ennek a körülménynek ezekben a mélységekben, helyenkint erősen kell éreztetni a hatását Ugyanis az óceánok fenekén, tapasztalataink szerint 0" körüli hőmérséklet uralkodik. Egy mély óceáni, nem vulkánikus szigetbe mélyített fúrásnál, tehát 3000 méter mélységben alig néhány foknyi hőmérsékletet kell mérnünk, noha normális körülmények között ilyen mélységben már 100 fok köriili hőmérsékletet kell találnunk. A mély tengernek a mellette lévő szárazföldön is, bizonyos távolságra éreztetnie kell hűtő hatását. A normális hőmérséklettől eltéréseket okozhatnak, helyenként a Földben végbemenő kémiai reakciók. Ilyenek a felsőbb rétegekben a korhadás, a mélyebb rétegekben a szenesedés folyamatai. Bányákban a pirit oxidációja idézhet elő észrevehetőbb hőmérsékletemelkedést, amely a szénbányákban például olyan magasra emelkedik, hogy a szén egy része meg is gyullad. Hőtermelő vagy hőfogyasztó reakciónak vehetjük az átkristályosodási folyamatokat is, miután azonban ezek leginkább a plasztikus zónában vagy annak közelében mennek végbe, helyi eltérést nem igen okoznak. Helyi eltérést okoznak még a geoizotermáknak vulkánikus működés vagy tektonikus mozgás következtében való eltolódása. Ezt a körülményt azonban számításba szokták venni, sőt, úgy látom, hogy gyakran ilyeneknek tulajdonítják a más okokból eredő eltérést is Az eddig felsorolt eltérések, eltekintve a bányafeltárásokban végzett megfigyelésektől, mind olyanok, amelyek oka a Föld kérgének elrendeződésében rejlik. A bánya üregekben való hőmérsékletmérésekből számított adatok azonban igen sok esetben hibásak lehetnek. Egészen más adatot fogunk kapni, In erősen szellőztetett tárnában vagy vakon végződő üregben mérjük a hőmérsékletet, ahol az oxidáció következtében fölmelegedett levegő nem cserélődik ki; de melegebb lehet a levegő ilyen helyeken, ha a kőzetekben nem is mennek végbe oxidációs folyamatok, ha a munkások összezsúfolva dolgoznak azokban. Egyáltalában földalatti üregekben egyszerű fizikai okokból is, rendkívül komplikált hőmérsékleti viszonyok uralkodhatnak. Ezt legjobban az mutatja, hogy a dobsinai jégbarlangban egész éven át jeget találunk, noha a környező kőzetek hőmérséklete nem tér el a normálistól. A geotermikus grádiens megállapítására a legtöbb adatot a mélyfúrások szolgáltatják. Ha a fúrás olyan rétegeken halad át, amelyekben víz áramlik, úgy ez a rétegek hőmérsékletét befolyásolni fogja, és pedig a mélység felé áramló