Hidrológiai Közlöny 1921 (1. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Schafarzik Ferenc dr.: Megemlékezés Kovács-Sebestyén Aladár-róla, a Hidrológiai Szakosztály első elnökéről

6 SCHAFARZIK FERENC DR. Majd pedig 1889-től kezdve 4 évig mint a Temesvári folyómérnöki hivatal főnökének volt bőséges alkalma a Temes-Béga vízrajzi viszonyaival foglalkozhatni. Az 1895-iki nagy tiszai árvíz alkalmával az árvizhullám lefutására nézve az általános törvénytől némi eltéréseket is figyelt meg, amiket ő a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet egyik .szakosztályi ülésén elő is adott (1. a M. Mérn. és Épít.-Egyl. értesítője XIV. 1895. 30. old.). Mint miniszteri biztos a Vág-balparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társaság összekúszált ügyeihez olyan biztos kézzel nyúlt hozzá, a teendőket pedig oly világosan taglalta volt, hogy a nevezett társaság őt teljes bizalommal a szóbanforgó szabályozások tényleges végrehajtására fel is kérte, aminek Ö 1899. és 1906. között nemes ambícióval a műszaki irodájának teljes apparátusával a legfényesebben meg is felelt. A már a környező térszínnél magasabban folyó Zsitva és a Nyitra töltéseinek korrigálása, a Nyitra-Zsitva-köz mélyebb belvizeinek Martosnál egy a Zsitva alatt elhelyezett vízbújtatóval az alsó Zsitva régi kanyarulataiba való átvezetése, valamint ezek vízfölöslegének Zsitva községnél átemeléssel a Dunába való juttatása oly példásan egyszerű, de éppen ezért klasszikusnak mondható egy tervezet, amely a magyar Alföld vízrajzi annaleseiben mint maradandó értékű mű tündököl. KovÁcsnak ez a tervezete főleg ármentesítő ugyan, de berendezése olyan, hogy szárazság esetén fordítva a közelebb fekvő területek öntözését is megengedi. Közben azután megírta BOGDÁNFY ÖDÖNnel nagy jelentését „Az 1896-ik évi ezredéves országos kiállításon bemutatott magyar vízépítészet"-ről, amelynek különben kormányilag kinevezett csoportbiztosa is volt. 1898-ban tartotta tanulságos előadását: „A hajózási útak és jövőjük hazánkban" címen, mely számos ábra kíséretében a Magyar Hajózási Egyesület közleményeiben megjelent. Követésre méltó példákat sorol fel ebben az élvezetes munkájában. Többek között ismerteti a belgiumi Canal du centre, a francia Canal du Neufossé hajóemelő berendezéseit, az Ausztriában tervezett Duna-Moldva-Elba csatornán tervbevett hajósikló konstrukcióját, leírja továbbá a holland rotterdami kikötőt és tárházait, a francia Pas du Calais-i csatornákat és a Lens-i bányák Marles melletti kőszénrakodóját. 1909. körül pedig 14 pályázó között szintén részt vett a soroksári Dunaág kamarazsilipjének kivitelére hirdetett pályázatban (1. Vízügyi Közlemények I. köt. Budapest 1911. 164. old.). KovAcs-S. ALADÁR széles látókörű egyéniségéről azonban teljes képet csak akkor alkothatunk magunknak, ha különböző tudományos utazásait is kellő figyelembe vesszük. Ezek közül nevezetesebbek a következők: Még dél magyarországi vízépítészeti mérnöki működésének évei alatt ellátogatott Felső-Olaszországba a Pó vidékére és Délfranciaországba, hogy klasszikus példákon okulva, saját feladatait minél biztosabban intézhesse. 1892-ben a párisi belhajózási kongresszuson vett részt, 1894-ben pedig a haagai belhajózási kongresszuson mint szakosztályi alelnök szerepelt. Végre