Hidrológiai Közlöny 1921 (1. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Szinyei Merse Zsigmond†: A csíkvármegyei borvízforrásokról

A CSÍK VÁRMEGYEI BORVÍZFORRÁSOKRÓL 27 A fenti óvóintézkedéseket betartva a belvízszabályozásból csak áldás fakadna, míg ellenben a belvizeknek lecsapolása, a homoknak víztelenítése és teljes kiszárítása a mostani csodás termékenységi! kerti gazdálkodásra katasztrofális hatásúvá vá 1 h a t i k. A CSÍKVÁRMEGYEI BORVÍZFORRÁSOKRÓL. Irta: + SZINYEI MERSE ZSIGMOND.* A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából még 1913. szeptemberében EMSZT KÁLMÁN kollégámmal együtt Csíkmegyébe utaztunk, hogy a „Csíkvármegyei Magánjavak" nevű közalap terjedelmes birtokain fakadó ásványvízforrásokat tanulmányozzuk és a tanulmányozás alapján véleményt adjunk ezen források értékesíthetőségéről. A helyszíni vizsgálatot, amely a források helyszíni körülményeinek megállapításából, a források vizének fizikai és radioaktivitási megvizsgálásából és a laboratóriumi kémiai elemzés céljára történő vízpróbák gyűjtéséből állt, meglehetősen fáradalmas körülmények közt végeztük el kb. két hét alatt, amennyiben a megvizsgált források egymástól nagy távolságra fekszenek és néhánya nehezen, csak hegyi lovakon, vagy gyalog közelíthető meg. A tanulmányozás célja és a magas hegyvidéken gyorsan beköszöntő téli időjárás sürgető kényszere nem juttatott nekünk időt és módot arra, hogy a források vidékén alaposabb geológiai megfigyeléseket tegyünk, de azonkívül és főleg, mivel a geológiai felvétel tudományos szaktevékenységünkön természetesen kívül áll, nem is rendelkezhetünk ennek keresztülviteléhez a szükséges geológusi gyakorlattal, hogy ezt a földtani szempontból csak igen hézagosan ösmert területet alaposabban tanulmányozzuk. A forrásokból gyűjtött vízpróbák laboratóriumi kémiai elemzése már jóformán készen volt, midőn az 1914. juliusában elrendelt mozgósítás következtében a munkát hirtelen abba kellett, hagyni, mert én azonnal bevonultam, EMSZT kollégám meg valamivel később,) s aztán csak az 1918. év őszén fejeződtek be a vizsgálatok. A háború folyamán TELEGDI ROTH KÁROLY geológus kollégám 1917-ben csapattestétől, ahol a mozgósítás óta teljesített főhadnagyi rangban szolgálatot a harctéren, a katonai hadi térképészethez vezényeltetett és történetesen a román front térképészeti törzskarához osztatott be szolgálattételre.^ Ott alkalma nyilt a hivatalos katonai térképészeti munkák elvégzése mellett geológiai adatok gyűjtésére is, amelyeknek összefoglaló leírását a k. u. k. Kriegsvermessung Nr. 1. kiadásában megjelent füzete** ismerteti. A román front Bélbor vidékén akkor 1917. őszén a magyar-román határtól inn^ij húzódott kb. a Muntele hegylánc mentén, s így ROTH kartársamnak nem * Előadta: a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1919. április 29.-én tartott ülésén. ** T. ROTH K.: Über die Entstehung der Lignitbecken bei Bélbor, etc. Gedruckt am 20./III. 1918. bei der k. u. k. Kriegsvermessung Nr. 1.