Hidrológiai Közlöny 1921 (1. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Szontagh Tamás dr.: Magyarország artézi kútjairól

14 SZONTAGH TAMÁS DR. plató magasságában azt a nívót érték el, amelyet típusos ópleisztocén korszakinak ismerünk. Később még innen is lesiklottak annyira, hogy ma átlag 100 m magasságban, részint a Dunapart szegélyén, részint pedig már a Duna Vi 3. ábra. A budai termálisvonal levanteikori kanyarodásának vázlatos feltüntetése. A hévforrások elhagyják a régi NyDNy-KÉK-i irányú budaörs-budai pozíciójukat és átvándorolnak a mai D-É-i irányú törésvonalra. medrében fakadnak. Viszont kénytelenek vagyunk mindazokat a forrásüledékeket, nevezetesen mésztufákat, amelyek 150 m-nél jóval magasabban feküsznek és tökéletesebb diagenetikus átkristályosodásuk által feltűnnek, már I e v a n t e i koriaknak minősíteni. Látni való tehát, hogy a termális vonal átfordulása a mai DÉ-i irányú helyére egy olyan ívrészletnek felel meg, amelynek a Gellérthegy volt a forgópontja. Innen van az, hogy ezen a sarokkő szerepét viselő hegyen részint a régibb kovasavas, részint a fiatalabb travertino forráskiválás látható, amely utóbbi, pozíciója magasságánál (219 m) fogva, levantei korinak veendő. MAGYARORSZÁG ARTÉZI RÚTJAIRÓL. (Előzetes jelentés.) Irta: SZONTAGH TAMÁS dr.* Ez a közlem íny rövid kivonata annak a két előadásnak, amelyet a Hidrologiai Szakosztály két ülésén tartottam és amely előzetes ismertetése Magyarország artézi kútjairól készülő nagy monográfiámnak. Ebben a bevezető két előadásban elméleti fejtegetésekkel nem foglalkozom, csak a hazai fúrt kutak rövid történeti és hidrologiai, valamint az idevonatkozó állami intézkedések ismertetésére szorítkozom. Tudtommal az első eredményes (de csak felszálló, a felszín fölé nem emelkedő) artézi fúrást 1831-ben Budán, HEINRICH ISTVÁN házának a Krisztina* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályának 1918 március 22.-én s 1918 május 29.-én tartott szakülésein.