44. Hídmérnöki konferencia. Szeged, 2003.
Tartalomjegyzék
w«# 44. Hídmérnöki Konferencia, Szeged Szeged 2003. július 2-4. HIDAK SZEGED VAROS ELETEBEN avagy SZEGED A (MÉG NEM LÉTEZŐ) HIDAK VÁROSA Körtvélyesi Csaba BM Dél-alföldi Területi Főépítészi Iroda Mint szegedi előadó a hidakkal kapcsolatos téma kibontásakor egy történelmi áttekintéssel, a hídjaink születéséről, életéről és az elmúlásukról kellene beszélnem. Nem vagyok hidász szakember és meggyőződésem, hogy a jelen lévő kollégák több és pontosabb ismerettel rendelkeznek erről a témáról. Éppen ezért, mint szegedi közlekedési szakember, akinek az elmúlt években lehetősége volt Szeged város közlekedésfejlesztésében részt venni, inkább a tervekről beszélnék. Arról, hogy egy nagyváros szemszögéből nézve milyen szándékok, okok vezettek azokhoz a döntésekhez, melynek eredményeként a fejlesztési tervekben új hidak építése fogalmazódott meg, illetve, hogy ezeknek a létesítményeknek milyen hatása lesz Szeged jövőjére. Szeged kedvező földrajzi adottságait, a hármas-határ közelségét, nem tudja kihasználni, mert a legfontosabb közlekedési infrastruktúrák terén jelentős minőségi és mennyiségi hiányban szenved. Kevés olyan város van ma az országban, amely a már-már elviselhetetlen balkáni irányú tranzitforgalom ellenére 1 km elkerülő úttal sem rendelkezik. Ez a hiány általános, vonatkozik természetesen a közlekedési hálózatok legfontosabb elemeire, a hidakra is. Szeged hídépítési programja három új Tisza-híd építését foglalja magába, melyek helyszíneit a jelenleg az érvényben lévő rendezési tervben már rögzítette. Ez az a szükséges minimális infrastruktúra igény a hidak tekintetében, amely ahhoz kell, hogy céljainkat elérjük. Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy a városi szakemberek, esetleg a politikusok elszakadtak a valóságtól és egy soha meg nem valósítható álmot festettek az égre, néhány fontos körülményről, tervezési irányelvről kell beszélnem, amelyek alapvetően meghatározták a közlekedésfejlesztési tervek elkészítését. Szeged városa régióközponti szerepkörre törekszik. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a külső és a belső elérhetőség biztosítása, illetve az ebből fakadó mennyiségi és minőségi igények kielégítése. Ezt a célt a nemzetközi közlekedéshálózati elemekhez történő optimális kapcsolódással és a városi közlekedés igényes, a település szerkezetéhez illeszkedő fejlesztésével lehet elérni: - Városunk az E75-ös és az E68-as nemzetközi utak elágazásában fekszik, de nincs elkerülő útja, ezért a balkáni irányú közúti tranzit forgalom legnagyobb része körbehömpölygi a belvárosunkat. - Jellegzetes gyürüs-sugaras Szeged város szerkezete, mely ideális a városi forgalom levezetésére, ha teljes volna. Egy kőrútunk sem záródik, hiányos, torz a szerkezet és ennek forgalmi következményei vannak. 6
