43. Hídmérnöki konferencia. Szekszárd, 2002.

Tartalomjegyzék

7. HELYSZÍNI BEŰSZTATÁSOK, HAJÓS MŰVELETEK A szekszárdi helyszíni manőverek igen hasonlóak az esztergomihoz. A bal parti első híd esetében a kisebb vízállás és a part közelsége volt „élmény". A szimmetrikus párjánál, a jobb partnál elhelyezett második esetében az, hogy a csatlakozó ártéri hídrész az elhelyezésekor még nem volt a helyén, tehát a beállást egyszerűbben lehetett végrehajtani az úszó alakzattal. A rend kedvéért: a teljes, szállított úszó alakzat tömege hozzávetőlegesen 2500 tonna a vontató és toló hajók tömege nélkül A harmadik elem a 6-os mederpillérre támaszkodik, ill. a második elem konzolosan kinyúló részéhez „levegőben" lett illesztve és rögzítve az egyik emelőbárka segítségével, hiba nélkül. Ennek az elemnek a párja következik, majd a 66 m-es zárótag, a megmaradó két konzolos rész közé beillesztve. 11. ábra L Hídelem elhelyezése 18. ábra H. Hídelem elhelyezése 19. ábra HL Hídelem elhelyezése 8. MEDERHÍD HELYSZÍNI SZERELÉSE A már beemelt és úsztatott egységek összekapcsolása a helyszínen történik. Lépései: • Először az új hídszakasszal meg kell közelíteni a fogadó hídszakasz végét, illetve a mederpilléreken lévő sajtókkal a csatlakozandó hídvégeket azonos magasságra kell állítani úgy, hogy a véglapszög is azonos legyen. • Majd az illesztett keresztmetszetek gerinceinek alsó lm-es és a fenéklemezeinek külső 500mm-es szakaszán elhelyezik a csavarokat nyomatékra húzás nélkül. A csavarok elhelyezése a korábban a hídra telepített guruló szerelőállványról történik. 84