43. Hídmérnöki konferencia. Szekszárd, 2002.
Tartalomjegyzék
Ez a híd azonban a korábbiakhoz képest több vonatkozásban rendkívüli előrelépést jelent. Ezek sorából kiemelkedik a - más előadásokban ismertetett - különleges szereléstechnika. Nagy könnyebbség, hogy egy-egy - többnyire 18 m hosszú - gyártási egység pálya-, gerinces fenék-lemez elemei, továbbá az ortotróp szerkezet trapézbordái gyári illesztés nélkül, egy darabból kerületek beszerzésre (import útján). Újszerű az is, hogy egy-egy 107, 120 m-es beemelési szakasz minden fontos kötése hegesztett, sőt a pályalemez és az alsó öv tompavarrata - az eddig szokásos acél alátétlemez helyett - kerámia fiirdőbiztosítással készül. Jelentős változás, hogy valamennyi hegesztett szerelési illesztés - a szolnoki közúti Tiszatódhoz hasonlóan, de 40 esztendő után először - szereléskor kerül pontos méretre vágásra (ily módon a varratok mérete kisebb, a kötés minősége kiváló). Mindezek együttesen lehetővé tették, hogy a kb. 2.7001 önsúlyú szekszárdi mederhíd gyártása és szerelése - a szokásos két év helyett - 10 hónap alatt végrehajtást nyerjen (az utolsó - 66 m hosszú - hídegység beemelése 2002. október végére van előirányozva). A továbbiakban a gyártás legfontosabb mozzanatait és a gyártási egységek hegesztett szerelési illesztéseinek kivitelezésénél szerzett tapasztalatokat adjuk közre. 2. ALAPANYAGOK A mederhíd fó teherviselő szerkezeteit 20 mm falvastagságig S355J2G3, 30-50 mm között S355K2G3 minőségű, míg az alárendelt elemeket (kerékvetők, szegélytartók, keresztkötések stb. 20 mm vastagság alatt S235JRG2, felette S235J0 minőségű (MSZ EN 10025:1988) anyagból tervezték. A mederhídhoz mintegy 2.6001 S355 szilárdságú, 10-50 mm falvastagságú lemezanyag került megrendelésre. Ebből 1.600 tonnát a VOEST-ALPINE STAHL Linz szállított 16,1-18,1 m hosszakban, 1,8-3,6 m szélességekkel. A műbizonylatokat értékelve, megállapítható, hogy a 20°C-on végzett ütővizsgálatok eredményei a 30 mm feletti vastagságok esetében 140-207 J (átlag kb. 175 J), míg a 10-20 mm tartományban 29-205 J (átlag kb. 115 J) között mozogtak. A vékonylemezek kevésbé szívós volta annál inkább meglepő, mert mindkét csoportnál hasonló vegyi összetételű, üstmetallurgiával kezelt anyagot alkalmaztak (átlag: C= 0,17; S= 0,005). A 410 t mennyiségű, 18 m hosszú, hengerelt trapézbordát a finn RAUTARUUKKI cég szállította. A 8 mm vastag lemezek ütőmunka értékei 86-209 J között változtak (átlag 150 J). A kiváló minőség az üstmetallurgiai kezelésből fakadó alacsony kéntartalomnak tulajdonítható (C= 0,15; S= 0,006). A kisebb méretű (max. 2,0x8,0 m) lemezeket a DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft. és a DUNAFERR Acélművek Kft. szállította. Érdekes módon itt is hasonló helyzetet regisztráltunk, mint a VA anyagoknál. A 30-50 mm vastag lemezek 80-182 J közötti (átlag kb. 130 J), míg a 10-20 mm közé esők 24-236 J (átlag kb. 80 J) ütőértékeket adtak. A vegyi összetétel itt sem rossz (O 0,16-0,19; S= 0,010-0,015), de feltehetően itt nem alkalmaztak üstmetallurgiai kezelést, ennek tudhatók be a gyengébb értékek és a tágabb szórásmező. 3. GYÁRTÁS A Ganz Acélszerkezet Rt. az elmúlt két évtizedben sok hasonló hidat épített, így a gyártás során a már jól bevált technológiát alkalmazták. Ennek főbb mozzanatai: az egymáshoz csatlakozó lemezek kifektetése, a hossz- és keresztmerevítők helyének berajzolása a későbbi pontos illeszkedés biztosítása céljából (2. kép); a hosszmerevítő trapézbordák felhegesztése kétfejes fedettívű automatával előfeszített állapotban (3. kép); 61
