43. Hídmérnöki konferencia. Szekszárd, 2002.

Tartalomjegyzék

A mederhíd alépítményeit a parti és a mederpillérek alkotják. A parti közös pillérek egyúttal a csatlakozó ártéri szerkezetek szélső alátámasztásául is szolgálnak. Az alábbiakban csak a mederhíddal kívánunk foglalkozni. 2. TERVEZÉSI ÚJDONSÁGOK Az elmúlt években, évtizedben Magyarországon az öszvérhidak tervezése, építése szinte megszűnt. Ez részben betudható annak a félelemmel vegyes misztikumnak, ami az öszvérhidak alakjának tervezhetőségét kérdőjelezte meg. Külföldi példák azonban azt bizonyítják, hogy az öszvérhidak saját kategóriájukban versenyképesek. Olyan híd megtervezése mellett döntöttünk, ami az említetteken túl, esztétikailag is kedvező kialakítású: az acélszerkezet hidanként 2 db változó magasságú I kére sztmetszetű főtartóból áll, amelyek parabolikusán kiékelt gerinclemezeket tartalmaznak. Felvizi oldal 3

J96.7

2 Alvizi oldol J86.10 -\-t-—

4-t|----l

i < i i i i -^rwy^rw 2. ábra - A Tiszaoszlári Tisza-híd keresztmetszete a pillérnél A legfontosabb kérdés a híd alakjának kézbentartása volt, amit olyan korszerű számítógépes program használatával oldottunk meg, amely képes a változó statikai váz és a beton lassú alakváltozása mellett a betonozási szakaszok különböző korát is tekintetbe venni. Az eddigi mérések azt igazolják, hogy a híd alakja a tervezetthez ül. számítotthoz képest csupán cm-en belüli eltérést mutat. Lényeges volt az is, hogy a programmal egyszer már felépített számítási modellen való változtatás rövid idő alatt újra kiértékelhető volt. Ez elengedhetetlennek bizonyult a szerkezet anyageloszlásának optimalizálása ül. minimalizálása szempontjából. így számos esetet megvizsgálva döntöttünk a betonozás támaszok feletti kezdésével és a mezőközepeken való végződésével járó ütemezés mellett. 24