41. Hídmérnöki konferencia. Szolnok, 2000.

FESZÍTETT SZERKEZETŰ HIDAK VIZSGÁLATA (Módszerek és hazai tapasztalatok) dr. Seidl Ágoston, Isobau RT., Nyíregyháza dr. Balázs L. György, BME Híd- és Szerkezetek Tanszéke Az utófeszített vasbeton szerkezetek építése vitathatatlan előnyökkel jár: anyagtakarékos­ság, gyors szerelhetőség, jelentősen kisebb állványozási igény stb., s mindezek révén építési idő- és költségcsökkentés érhető el. A nemzetközi és a hazai tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezeknek az előnyöknek később, kb. 20 - 50 év múlva kell megfizetni az árát, különösen azért, mert csak az utóbbi idő­ben ismerték fel teljes mértékben ezeknek a szerkezeteknek az érzékenységét. A szerkezetekben jelentkező hibák részben tervezési, részben kivitelezési problémák, de a gyorsuló korróziós folyamatokhoz hozzájárulnak a megnövekedett környezeti szennyezések (légszennyezés, sózás) és a forgalom minden várakozást meghaladó gyarapodása is. Az utófeszített szerkezeteken jelentkező, a korróziós problémákra utaló hibajelenségek jól körülírhatóak. Ezek nagy része szemrevételezéssel, a normál hídvizsgálat során felfedezhető. A figyelmeztető jelek megléte esetén feltétlenül részletesebb vizsgálatot kell végezni, mert a feszí­tett szerkezetekben kedvezőtlen esetben a korrózió katasztrofális méreteket ölthet (akár a szer­kezet leszakadásához vezethet). A vizsgálati fegyvertár ma már igen széles, s a vizsgálattal foglalkozók, valamint a műszer­gyártók törekszenek a roncsolásmentes, nagy mintaszámot biztosító, gyors eredményeket hozó módszerek kidolgozására és alkalmazására. A vizsgálati módszerek áttekintésekor hangsúlyo­san foglalkozunk az új, roncsolásmentes vizsgálatokkal, azok hazai tapasztalataival. A vizsgálatok költségeinek optimális szinten tartása érdekében többlépcsős vizsgálati me­todikát dolgoztunk ki és alkalmaztunk több hazai utófeszített hídon. A nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján a feszítőbetétes szerkezetek megvizsgálhatók olyan mélységig, melynek alapján meg lehet ítélni a szerkezet állapotát. Az így nyert adatok al­kalmasak arra, hogy a hídmérnök, illetve a statikus el tudja végezni az állékonysági és gazdasá­gossági számításokat, melyek alapján dönteni lehet a konzerválási, javítási, értéknövelő felújí­tási, vagy adott esetben az elbontási technológiákról. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom