41. Hídmérnöki konferencia. Szolnok, 2000.

A DUNA ÉS TISZA-HIDAK FEJLESZTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL A magyarországi dunai és tiszai átkelések egymástól való távolsága még napjainkban is messze meghaladja azt a mértéket, melyet egy korszerű közlekedési hálózat és a régiók közötti kapcsolatok megkívánnának. Nem csak kevés folyami híddal rendelkezünk, de az elmúlt évtizedekben ezek fenntartására és felújítására nem fordítottak elég figyelmet és anyagi eszközöket. A fejlesztési elképzelésekben már régóta több folyami híd építése is szerepelt, de ezeknek a terveknek a megvalósítását a pénzhiány mindig újra a bizonytalan jövőbe tolta. A Lágymányosi Duna-híd (1995) építése óta eltelt időszakban kiderült, hogy a már meglévő szerkezeteink egy része sürgős felújításra szorul. így történt, hogy előtérbe került a régi szerkezetek felújítása és rekonstrukciója. A XX. század végén Magyarország nagy lépést tesz hídjainak korszerűsítése terén. A taksonyi Taksony Vezér-híd volt az első, ahol a HÉV vonal megszüntetése után új felszerkezet építésével a közös vasúti-közúti forgalmat lebonyolító hidat sikerült korszerű, kétirányú forgalmat kiszolgáló szerkezettel felváltani. Ezután a bajai Duna-híd került sorra. Itt a konzolok erősítésével és a nehéz teherforgalom két oldalra terelésével sikerült szétválasztani a közúti és a vasúti forgalmat. A dunaföldvári Duna-hídon a vasúti forgalom már hosszú ideje minimálisra csökkent, illetve szünetelt. így a tönkrement vasbeton pályalemez átépítésekor a vasúti pálya elbontása mellett döntöttek. Itt az építés alatti forgalomfenntartási problémák miatt orthotrop acél szerkezetű új pályalemez jelenleg is készül. A tiszaugi Tisza-híd az 1930-as években eredetileg közúti forgalom lebonyolítására épült. A vasúti pálya csak később került a hídra. A csekély szélességű kocsipályán a kétirányú közlekedés fenntartása nem volt kielégítő megoldás. Rendszeresek voltak az ebből származó problémák és kisebb balesetek. A híd kapacitását az üzemelő vasút tovább csökkentette. A híd kapacitásbővítése jelenleg folyik, az alépítmények befolyási oldali szélesítésével és a szélesítésen új, ortotrop felszerkezetű közúti híd építésével. A vasút a régi felszerkezeten totábbra is üzemel. Ennek a programnak megvalósulása után már csak a Kiskörei Tisza-hídon marad meg a vegyes, közúti-vasúti közlekedés, azonban ennek a hídnak a forgalmi jelentősége messze az előbbiek alatt marad. így elmondhatjuk, hogy a vegyes forgalmú nagy folyami hídjaink jelentős részén közút-vasúti forgalmat a XX. század befejezéséig sikerül szétválasztani. A nagy hidak rekonstrukciójának sorára az esztergomi Mária Valéria-híd újjáépítése teszi rá a koronát. Az újjáépítésnél fontos szakmai szempont volt, hogy a híd eredeti megjelenésében, de a korszerű anyagok és technológiák felhasználásával épüljön újjá. A híd újjáépítésével végre lezárhatjuk a hazai hídépítésben a második világháború szomorú emlékét. A folyami hídjaink felújítási programjának végrehajtása után végre új szakasz nyílhat a Duna-Tisza-hidak építésében. Ennek első lépéseként hamarosan megindulhat a Szekszárdi Duna-híd építése. Az elképzelések szerint az S9 gyorsforgalmi út dunai átvezetésénél 5