Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

4.5. A szerkezet monitoring jellegű akusztikus figyelése A szerkezetre szerelt akusztikus érzékelők (egytengelyű gyorsulásmérők) az elemi szálak szakadásakkor keletkező hangimpulzusokat érzékelik, megfelelő szoftverrel az egyéb zajoktól (pl. forgalom) elválasztják. Kb. 100 nr-ként kell egy érzékelőt beépíteni. Több érzékelő adatait feldolgozva a szakadás helye is megállapítható. A mért értékek számítógépen gyűjthetők, modemen keresztül lekérdezhetők. Az eljárással ismert állapotú szerkezetben a további szálszakadások figyelhetők. 4.6. Előregyártott elemek illesztési hézagainak vizsgálata Ez a vizsgálat a kábelek állapotára csak közvetett adatokat ad. Előregyártott elemekből épült hidak esetében javasolják ezt a vizsgálatot, annak eldöntésére, hogy az elemek koncentrált teher esetén rövid ideig nem nyílnak-e el egymástól. A vizsgálat üvegszál optikával vagy szakadó, illetve eltörő bélyeggel végezhető. A vizsgálat a feszítőelemeket érő terhelésről, azok működéséről és a feszítőelemek veszélyeztetettségéről ad információt. A feszítőbetétek roncsolásmentes vizsgálata (mind elő-, mind utófeszített szerkezetekben) a probléma fennállása miatt folyamatosan szerepel a vezető európai cégek és intézetek programjában. A kutatási témák és az elért eredmények figyelése feltétlen érdekünk. A fenti módszereket áttekintve, az általunk megismert európai gyakorlatot, a vizsgálatok elvégezhetőségét és azok alkalmazási területeit figyelembe véve a feszítőbetétek állapotvizsgálatára a remanens mágneses vizsgálatot tartjuk a legalkalmasabbnak, az alábbi peremfeltételek figyelembevételével: - a vizsgálat csak 20-30 cm mélységig alkalmazható - a vizsgálat csak az első (a felülethez legközelebbi) sor feszítőbetétet látja - a vizsgálatot ott racionális elvégezni, ahol több korróziós tényező megléte miatt a szerkezet akut veszélyeztetettsége fennáll (rendszeres vagy pangó nedvesség, kloridion veszélyes mértékű jelenléte, csökkent pH, kiinjektálatlanság, korróziós termékek megjelenése stb.). A veszélyeztetettséget és annak mértékét célzott elővizsgálattal kell eldönteni. - a vizsgálattól elvárható, hogy a szakadt, gyengült, illetve nem szakadt, de jelentősen korrodálódott feszítőbetéteket megtalálja még abban a stádiumban, amikor a kieső feszítőbetétek a szerkezet működőképességét nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolják. 5. Összefoglalás, értékelés, javaslat Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az öt igen hasonló szerkezeten elvégzett (részünkről előzetesnek tekintett) vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy - a feszítőkábelek korróziós veszélyeztetettsége (hidanként természetesen eltérő mértékben) fennáll; - a korróziós veszélyeztetettség legfontosabb oka az építéskori hibákon túlmenően a hidak víztelenítésének és vízelvezetésének rossz állapota vagy megoldatlansága; 88