Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

A DUNÁN ÉPÜLT KÖZÚTI ACÉL HÍDFELSZERKEZETEK RÖVID TÖRTÉNETE A továbbiakban - a (bevezetőben már említett) kiállítás rendszerére és képanyagára támaszkodva, a Duna folyásirányát követő sorrendben - tömören összefoglaljuk az egyes közúti hidak acél felszerkezeteinek történetét, legfontosabb adatait. A medvéi Duna-híd A híd megépítésére a trianoni határ 1938-ban történt módosítása nyújtott lehetőséget. Az acél felszerkezet tervezésére dr. Álgyai-Hubert Pál államtitkár vezetése alatt külön bizottságot hoztak létre. (Tagjai: Tantó Pál, Dömötör Sándor, dr. Kossalka János, dr. Mihailich Győző, Ullrich Zoltán voltak). A részletterveket, Lengyel József irányítása mellett, a szerkezet gyártásával és szerelésével megbízott Magyar Waggon és Gépgyár R.T. kollektívája készítette. A Duna árterülete a híd tengelyvonalában mintegy 2 km széles, így különféle hidak láncolatára volt szükség. A hajózóág felett háromnyílású, folytatólagos, párhuzamos övű, szimmetrikus rácsozása, alsópályás, folytvasból készült szerkezet épült 114,0 + 133,0-1-114,0=361,0 m nyílásosztással, 6,0 m széles vasbeton kocsipályával, 2x3,2 m-es gyalogjáró konzolokkal (önsúly: 1660 t). A holtágon 101,6 m támaszközű, kéttámaszú vashíd épült (460 t), hasonló szerkezeti kialakítással. (A többi mellékhíd vasbetonból készült.) Az acélszerkezeteknél - a Duna hidak esetében először - viszonylag jelentős szerepet kapott a hegesztés: a főtartók oszlopai, a hossz- és kereszttartók, valamint a felső szélrács hegesztett I-tartókként kerültek kialakításra. (A nyakvarratok kézi ívhegesztéssel készültek.) Az építést 1939-ben kezdték és 1942 végére fejezték be. A hidat 1944-ben bombatalálat érte, majd német robbantás tette tönkre. Provizórikus rekonstrukciója 1945-46, végleges helyreállítása 1970-73 között történt. A mederhidat mai állapotában a 2. kép szemlélteti. A komáromi Erzsébet híd A híd főterveit Feketeházy János, míg a vasszerkezet gyártási terveit a kivitelezést végző Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára készítette, Czekelius Aurél minisztériumi hídosztályvezető felügyelete mellett, a Gregersen és fiai cég fővállalkozásában. A híd négynyílású, csonka sarló alakú, rácsos szerkezetű, alsópályás, kéttámaszú egységekből áll. A híd hossza 4x102,0=408,0 m, a kocsipálya szélessége 6,5 m, ehhez csatlakozik kétoldalt egy-egy 2,6 m széles járdakonzol. A kavartvasból készült szerkezet önsúlya 2107 t. A hidat 1891-92-ben építették. A németek 1945-ben felrobbantották. Rekonstrukcióját 1945-46-ban a csehek végezték. A híd a 3. és 4. sz. képeken látható. 9