39. Hídmérnöki konferencia. Eger, 1998.

Tartalomjegyzék

Az előadó a korábbi hídkonferenciákon már ismertette az UVATERV által módosított megfele­lőségi követelményeket, valamint a korszerűsítések szükségességét megmutató "K" korszerűségi számot. Ebben az előadásban megoldásokat javasolt különböző tipusú közúti hidak korszerűsítésére, megvalósult példák bemutatásával. A kiemelt hidaknak több, mint 37 %-a nem felel meg a teherbírási vagy a szélességi követelmé­nyeknek. Ez több, mint 150 ezer m 2 hídfelületet jelent. Kiemelt hidak: nyílás, hosszúság, kor, anyag, helyzet, stb. szempontjából fontos hidak. Számuk (600 db) alig több, mint a teljes hídállomány (5600 db., az autópálya hidak nélkül) 10 %-a, felületük viszont 55 % feletti. Egyes megyékben, ahol sok a nagyobb folyam és vasút feletti híd, ez a felületarány meghaladja a 80 %-ot (pl.: Hajdú-Bihar, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok). A valamilyen szempontból nem megfelelő, korszerűsítendő kiemelt hidak felületét megyén­ként az 1. ábra mutatja. A legtöbb korszerűsítendő hídfelület azokban a megyékben adódik, ahol nagyobb folyamok felett régi, ma már nem megfelelő kapacitású hidak vannak. Ma 40 t, de az EU-hoz való csatlakozás után már 44 t alatti járművek is külön engedély nélkül közlekedhetnek a közutakon. Ezért sok híd esetében a teherbírás-növelés a legfontosabb feladat. A teherbírás-növel és főbb módjait a 2. ábra foglalja össze. A zárójelben szereplő példákat az előadó színes diákon is bemutatta. A külső feszítőelemekkel történt utófeszítés előnyei: nem kell a tartó feletti pályaszerkezetet elbontani a forgalmat kis mértékben zavarja később könnyen ellenőrizhető, cserélhető A rácsos vagy ív kialakítású acélfőtartójú vb. lemezes pályaszerkezetű hidaknál a teherbírás­növelés legcélszerűbb módja az önsúly csökkentése a vasbeton pályalemez ortotróp acélszerke­zetre cserélésével. (PL: a ráckevei kis Duna-hídnál az önsúlyt az eredeti 58 %-ára lehetett csökkenteni, ezáltal a teherbírás "C" jelűről "B"-re növekedett). A vasbeton pályalemezű hidak teherbírás- és szélesség-növelésére különböző megvalósult megoldást az előadó fóliákon mutatott be, keresztmetszeteken ábrázolva. (PL: Pétervására - acéltartós; Magyarszék, Sásd, Balatonkeresztúr, Monor - vb. főtartós) A vasúti teherre méretezett nagy folyami közös közúti-vasúti hidaknál sokszor a szélesség­növelés az elsődleges feladat. (Baja - konzolépítés két oldalra, Záhony - új hidak a meglévő mellé, a meglévő teherbírását ortotróp pályaszerkezetűre cseréléssel növelték). Többféle korszerűsítési módszert alkalmaztak egyszerre a békéscsabai MÁV feletti hídnál is a 44.sz.főúton (1983-ban új híd építése a régi mellé, a régit külső kábeles feszítéssel erősítették, új szegéllyel szélesítették 1997-ben) Érdekes vasbeton típus-hidak épültek a Sió felett Mezőkomáromban, Pálfán, Ozorán és Siójuton. Az 1920-as évek végén épült kiékelt, ellensúlyos, középen befuggesztett Gerber-tartós hidak kocsipálya-szélessége 4,80 m. A mezőkomáromi, az ozorai és a siójuti hidak teherbírása "B", mivel az 1960-as években átépítették őket. A pálfai Sió-hidat 1996-ban erősítették meg "C" teherbírásúra, és szélesítették 7,0 m-re. Az előadó bemutatta színes diákon a pálfai Sió-hidat korszerűsítés előtt és után, valamint a többi három ilyen tipusú Sió-hidat, kiemelve a mezőkomáromi híd ellensúlyánál lévő ugrást, mely a 4,8 m kocsipálya- szélességet még tovább csökkenti, és így növeli a balesetveszélyt. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom