39. Hídmérnöki konferencia. Eger, 1998.
Tartalomjegyzék
Irodalmi források [1] Szakvélemény az Ml autópálya 60 + 473 - 115 + 821 km szelvényei között levő 19 db előregyártott gerendás híd EHGE tartóinak állapotáról 91-111-01/1988. Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Hídépítési Tanszék Tervező: Molnár Viktor, dr.Lublóy László. [2] Szakvélemény az Ml autópálya 26 + 107 - 59 + 025 km szelvényei között levő 14 db előregyártott gerendás híd EHGE tartóinak állapotáról 91-111-02/1988. Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Hídépítési Tanszék Tervező: Molnár Viktor, dr.Lublóy László. [3] Szakvélemény az M3 autópálya 11 + 180 ... 39/40 km szelvényei között levő 13 db előregyártott gerendás híd EHGE tartóinak állapotáról 91-111-05/1988. Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Hídépítési Tanszék Tervező: Molnár Viktor, dr.Lublóy László. [4] Szakvélemény az Ml autópálya 26 + 110 - 105 + 595 km szelvényei között levő 29 db előregyártott gerendás híd EHGE tartóinak állapotváltozásáról 11/1996. Híd Mérnöki Gazdasági Munkaközösség Tervező: dr.Lublóy László. Agárdy Gyula (SZÉCHENYI ISTVÁN FŐISKOLA, GYŐR) A próbaterhelés, mint a híddiagnosztika egyik lehetősége GONDOLATOK, ELVEK, ESETTANULMÁNYOK A hídállomány fenntartásának szempontjából a hídkezelők feladata az állatorvoséhoz hasonlítható: minimális ráfordítással kell gondoskodniuk az állomány minél magasabb szinten tartásáról, miközben „ápolt"-jaik csak metakommunikációs eszközökkel rendelkeznek az őket érő kedvezőtlen hatások jelzésére. Természetesen a jó „gazda" ezeket az apró viselkedésbeli változásokat, ezeket az apró jelzéseket is észreveszi, és ezek alapján folyamatosan értékeli az állomány állapotát. Tulajdonképpen ez a folyamatos állapotellenőrzés tekinthető a tágabban értelmezett híddiganosztika első lépcsőjének. A gyakorlatban azonban ezek a változások általában valóban csak jelzések, és nem teszik lehetővé az állapotváltozás jellegének, mértékének és a kiváltó okoknak az egyértelmű megállapítását. Ezeket a válaszokat már csak a szűkebben vett híddiagnosztika eszközeivel tudjuk megközelíteni, amikor is célzott kérdésekre adott szerkezeti válaszok értékelése alapján keressük a bajok okát, nagyságát. A szerkezet megkérdezésének természetesen sok módja lehet, a vizsgálandó jellemző, a rendelkezésre álló eszközpark, a hozzáférési lehetőségek és nem utolsósorban a Megbízó anyagi bátorsága és áldozatkészsége függvényében. A továbbiakban néhány gyakorlati vizsgálatunk tapasztalatait szeretném bemutatni, jelezve az elmúlt néhány év híddiagnosztikai lehetőségeit. Itt ismertetett vizsgálatainkban, amelyeket akkoriban nem is neveztünk ilyen elegánsan híddiagnosztikának, hanem csak egyszerűen próbaterhelésnek, a szerkezetek mechanikai jellemzőit, ill. azok változását mértük és értékeltük, kihasználva a SZIF Szerkezetvizsgáló Laboratóriumának komplex, és még ma is használható eszközparkját. Az értékeléshez, a diagnózis felállításához azonban a vizsgálatok mégoly széles köre is önmagában kevés: a vizsgálandó állapotjellemző a diagnózis szempontjából értelmet csak a (megkívánt értékhez, vagy akár a megelőző állapothoz történő) viszonyításban nyer. Ez még akkor is így van, ha a hídon csak egyetlen mérés, egyetlen próbaterhelés készül, hiszen ilyenkor a mérési eredményeket a számított érték, vagy a szabvány által kritériumként meghatározott érték viszonylatában kell és lehet értelmezni. Amikor pedig a számítási eredmény (a szerkezet bonyolultsága miatt, vagy a szerkezeti jellemzők megbízható ismeretének hiányában) nem áll 42
