39. Hídmérnöki konferencia. Eger, 1998.
Tartalomjegyzék
séklete a fagyáspont alatt van, megfagy a víz. Ez először is a felületen, majd tovább, beljebb következik be. A közbenső réteg csak erősebb lehűlésnél fagy meg. Az itt létrejövő fagy-, illetve hidraulikus nyomás nem tud átadódni az időközben megfagyott rétegeknek, és ezáltal a külső réteget lerepeszti. Ezen károk elkerülése érdekében szükséges, hogy a betonban mesterségesen tágulási térfogatot hozzunk létre. Ezt légbuborékképzők alkalmazásával tudjuk megtenni. 4. Adalékszer alkalmazástechnika A beton adalékszerek adagolását a cement tömegére vonatkoztatva, térfogat vagy tömeg szerint végezzük, a szer műszaki termékismertetőjében megadott értékek szerint, a vonatkozó előírások figyelembe vételével (pl. MÉASZ ME 04.19:1995). A korszerű adagolás módja a betongyárba telepített adagolóberendezés, amelynek kiválasztásánál fő szempont az adagolás pontossága és a működés biztonsága. Mivel az adalékszerek hatását számos tényező, mint például az alapanyagok fajtája és tulajdonságai, a beton összetétele és a hőmérséklet befolyásolják, szükséges és elengedhetetlen a gyakorlati feltételekhez közelálló próba-keverék készítése és ellenőrzése. Az adagolásnál mindenek előtt biztosítani kell, hogy a szer a keverékben jól el tudjon keveredni. Az elkeveredés akkor a legjobb, ha a szert a keverővízzel együtt, vagy a keverés végén adagoljuk a betonba. Szárazkeverékbe történő adagolás lerontja, illetve csökkenti a szer hatását. Gyakran előfordul, hogy többféle beton adalékszert kell egy betonkeverékben alkalmazni. Ebben az esetben arra kell vigyázni, hogy csak műszakilag értelmes kombinációkat alkalmazzunk, mint például késleltető + képlékenyítő, vagy légbuborékképző + folyósító. A beton adalékszereket a betonba lehetőleg egymás után adagoljuk. Figyelembe kell venni, hogy az adalékszereket általában egymással kombinálni lehet és a betonban egymással összeférnek. Semmi esetre sem szabad azonban azokat előre összekeverni és úgy a betonba adagolni. Előfordulhat, hogy egyes szerek egy más szerrel koncentrált formában történő keveredés esetén kicsapódnak. Hatásuk ezáltal kárba vész. A modern adagolóberendezések rendelkeznek olyan öblítő szerkezettel, amellyel a szerek maradékait a vezetékből, illetve a hengerből el lehet távolítani a kétféle szer találkozásának megakadályozása céljából. Külön-külön történő adagolás esetén az adalékszerek értelmes kombinációiról, továbbá a szerek keverhetőségéről pontos utasítást a gyártóműtől vagy forgalmazótól kell tudni beszerezni. Mivel a folyékony adalékszerek kémiai hatóanyaga vízben oldott vagy diszpergált anyag, ebből következően azok tárolásánál néhány követelményt figyelembe kell venni. Minden tartályt csak lezárva szabad raktározni. Ellenkező esetben a víztartalom egy része elpárologhat és a szer koncentrációja ellenőrizhetetlen módon megnőhet. Erre különösen meleg időjárás mellett kell ügyelni. Hosszabb tárolás után, használat előtt a szereket gondosan át kell keverni vagy fel kell rázni. Az adalékszerek egyes hatóanyagai hosszabb tárolás után leülepedhetnek. Ezáltal az adalékszeren belül különböző koncentrációk adódhatnak. Az átkeverés a kannák, hordók rázásával vagy görgetésével esetleg a szer szivattyúval történő átforgatásával történhet (pl. konténer esetén). A beton adalékszereket fagymentes helyen kell tárolni. Ha mégis megfagynának, a gyártóműtől vagy forgalmazótól kell informálódni arról, hogy felengedés után a szereket fel szabad-e még használni. A legtöbb beton adalékszer megfagyás következtében nem veszi el hatóképességét. A por alakú adalékszereket a cementekhez hasonlóan, száraz helyen kell tárolni. 5. Összefoglalás A beton tartósságát mindenek előtt annak tömörsége jellemzi. Ezt a cementkő pórustérfogat határozza meg, amelyet a víz-cement tényező, a tömörítés mértéke és a hidratáció foka befolyásol. A beton adalékszerek alkalmazásával ezeket a tényezőket pozitív irányban tudjuk befolyásolni. A képlékenyítők és a folyósítók segítségével a beton vízigényét csökkenteni, bedolgozhatóságát 38
