39. Hídmérnöki konferencia. Eger, 1998.

Tartalomjegyzék

Adalékszer (cementtömegre vetítve) STAB1MENT BV 1 képlékenyítő 0,6% STABIMENT FM 951 folyósító 3,2% STABIMENT VZ 4 késleltető 0,1 % 2. A magyar és a nyugat-európai gyakorlat összehasonlítása Ahhoz, hogy jobban megértsük a magyar és a nyugat-európai gyakorlat közötti különbségeket, mindenekelőtt tekintsük át a beton tulajdonságait befolyásoló tényezőket. A beton tulajdonságait elsősorban annak összetétele befolyásolja: Cement fajtája (pc, ppc, kspc, mpc, tpc), szilárdsági osztálya és a szilárdulás fejlődése, a cement mennyisége Víztartalom víz-cement tényező Adalékanyag fajtája (kavics, zúzottkő), térfogatsúlya, vízfelvétele és szemszerkezete, szilárdsága, kopásállósága, liszt- ül. finomhomok-tartalma Kiegészítő anyag fajtája és mennyisége (pernye, szilikapor) Adalékszer hatáscsoportja (fizikai ill. kémiai hatás) A beton összetételén túlmenően jelentős hatást gyakorolnak a beton tulajdonságaira az előállítás, beépítés körülményei, valamint az adott tulajdonság vizsgálatának módszerei is: Előállítás / szállítás keverési idő, az egyes alapanyagok kiindulási hőmérséklete, szállító idő Beépítés / tömörítés beépítési magasság, -idő, -hőmérséklet, tömörítés módja, -ideje, hőmérséklete, utántömörítés Környezeti feltételek hőmérséklet, páratartalom, szél, víz (eső), olvasztósó hatások, rezgések, utókezelés Kor (hidratáció foka) monolit beton, előregyártás és betonáru Vizsgálat próbakockák tárolása, építéshelyi vizsgálat (háttérinformációk) A beton adalékszerek noha kis mennyiségben kerülnek csak bele a betonba, mégis jelentős szerepük van mind a frissbeton, mind a megszilárdult beton tulajdonságainak befolyásolásában. Mit is nevezünk tulajdonképpen beton adalékszernek) A beton adalékszerek olyan anyagok, amelyeket finom megjelenési formában, kis mennyiségben (cementtömegre vetítve legfeljebb 5%) adagolunk a betonhoz. Az adalékszerek kémiai, illetve fizikai hatásuk révén befolyásolják a frissbeton és a megszilárdult beton tulajdonságait. 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 99 et 109 e 126 e 157 e 177 e 202 e 226 e 238 e 243 e 246 e 1. ábra: Felhasznált beton adalékszerek mennyisége és fajtánkénti százalékos megoszlása Németországban Éppen ezért jó képet kapunk a jelenlegi magyar és a nyugat-európai betontechnológiái gyakorlatról, ha ezeknek a kis mennyiségben használatos anyagoknak felhasznált mennyiségét és összetételét összehasonlítjuk. Nézzük meg a legnagyobb nyugat-európai ország, Németország (1. ábra) és Magyarország (2. ábra) statisztikai adatait. A két ábrából nemcsak az látszik, hogy jelentős különbség van a felhasznált adalékszerek mennyiségét tekintve - Németországban 3,0 kg/fő/év, Magyarországon 0,3 kg/fő/év az egy főre jutó adalékszerek felhasznált mennyisége - hanem óriási különbség mutatkozik azok fajtánkénti százalékos megoszlásában is. Míg Németországban főként képlékenyítőket és folyósítókat használnak, addig Magyarországon a fagyásgátlók és a szilárdulásgyorsítók jelentik a legnagyobb mennyiséget. 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 2.996 t 3.059 t 2.588 t 3.216 t 3.291 t 4.305 t 3.851 t 5.464 t 2. ábra: Felhasznált beton adalékszerek mennyisége és fajtánkénti százalékos megoszlása Magyarországon 36