38. Hídmérnöki konferencia. Budapest, 1997.
Tartalomjegyzék
A fesztáv méretek tekintetében a jövő egyértelműen a kábelhidaké. A földbe horgonyzott hagyományos kábelhidakná\ már kezdetben is (pl. Brooklyn) alkalmaztak a merevítőtartóba bekötött ferde kábeleket, de a korszerű értelemben vett ferdekábeles hidak első példánya csak 1925-ben épült, 112 m középnyílással (Lezárdrieux-híd, Franciaország). A II. Világháborút követően - főként a németek, leginkább a Rajnán sorozatban építették a legkülönfélébb ferdekábeles hidakat. Ezek fejlődése és egyben szaporodása - a kedvezőbb költségek (kisebb kábelsúly, egyszerűbb szerelés) miatt - megelőzi a hagyományos kábelhidakét. A fejlődésnek ebben a szerkezeti rendszerben, úgy tűnik, nincsenek határai. A fentiek nyomonkövethetők a táblázatos összeállításban. Megemlítjük, hogy a jugoszlávok által tervezett és szerelt, de a Ganz-MÁVAG-ban gyártott Növi Sad-i hidat - mely a Duisburg-Neuenkamp-ban épülthöz igen hasonló kialakítású, csak 351,0 m-es középnyílása 1,0 m-rel nagyobb és anyaga is hagyományos, 52-es acél, továbbá helyszíni illesztései nagyrészt NF-csavarosak, míg elődjébe 680 MPa folyáshatárú acélt is felhasználtak és minden illesztése hegesztett - tervezésekor még világelsőnek szánták, de az egy évvel korábban, 1980-ban forgalomba helyezett Flehe Brücke ezt az álmot meghiúsította (368,0 m középnyílással). Külön kell beszélni a világ - jelenleg kivitelezés alatt álló - legnagyobb két híd projektjéről. Az egyik az 1975-ben beindított és 1999-re befejezni tervezett Honshu és Shikoku szigeteket (Japán) összekötő három útvonal hidjai. A középső (Kojima-Shakaide), összesen 37 km hosszú, hat nagy, közútivasúti forgalmat bonyolító hídból álló rendszert 1987-ben helyezték forgalomba. A másik kettő közül az egyik (Onomichi-lmabari) szintén hat nagy hídból álló, 60 km hosszú közutat átvezető, míg a másik (KobeNarutó), két nagy hídból álló, 80 km hosszú, szintén közúti rendszer befejezését 1998, ill. 1999-re irányozták elő. Az előbbiben épül a világ legnagyobb hagyományos, az utóbbiban a világ legnagyobb ferdekábeles hídja (adataikat lásd a táblázatban). A másik projekt Dániában áll megvalósítás alatt, annak (Zeeland) szigeten fekvő részét az európai szárazföldön fekvőtől (Funen) elválasztó Great Beit (Nagy Öböl) áthidalására. A közúti és vasúti forgalomra tervezett teljes út 17,5 km hosszú. Ez két szakaszból áll. Az egyik a kb. középütt elhelyezkedő Sprogo szigettől nyugatra lévő közös közúti-vasúti forgalmat bonyolító, már megépült, sok lábon álló vasbeton híd. A másik a keleti oldalon a vasutat alagúton vezeti át (ez 1997 nyara óta üzemel), a közúti forgalom számára viszont egy 6,8 km hosszú hidat építenek. Ennek szélső nyílásai 193 m fesztávú, 6,7 m magas, 31 m széles, kétcellás, ortotróp-pályalemezes, szekrénytartós gerendahidak (a nyugati oldalon 9, a keleti oldalon 14 nyílás). A középütt elhelyezkedő főhíd egy 2700 m hosszú, 1624 m középnyílású, vasbeton pilonos, de szintén acélszerkezetű, kétcellás (4,4 m magas), ortotróp lemezes szekrénytartó. A80.000 tonnát kitevő pályaszerkezet fele 355 MPa, másik fele 420 MPa folyáshatárú, termomechanikusan hengerelt acél. A 6,8 km hosszú, folytatólagos acélszerkezetű főtartó minden illesztése hegesztett. Ez egyedülálló technikai bravúr! A szerkezet panel egységeit Dél-Olaszországban - a szélső hidakhoz 20, a főhídhoz 16 m hosszakban, 4 m szélességben - gyártották. A szélső nyílásokat 40 m, a főhídat 48 m hosszú egységekké Portugáliában építették össze, teljes keresztmetszetben. A 23 db szélső hídnyílást 193 m hosszú, 2300 t tömegű egységekké a helyszínen illesztették össze és egy darabban emelték be. A 8.000 db panel varratainak hossza 1500 km, mely részben fedettívű automatikus, részben porbeles, védőgázas eljárással készült. Az összes többi illesztéseket kizárólag MAG eljárással, porbeles huzallal hegesztik. A parti hidak építését 1996 áprilisában fejezték be. A kábelhíd szerelés alatt áll, a híd megnyitását 1998-ra tervezik. DR. BALÁZS L. GYÖRGY / BME Vasbeton szerkezetek Tanszéke A FIP tevékenységének ismertetése 1. BEVEZETÉS A Nemzetközi Feszítettbeton Szövetség {FIP = Fédération Internationale de la Précontrainte) 1996 szeptemberében szervezett londoni szimpóziuma különleges érdeklődésre tartott számot. A szimpózium témája az utófeszített szerkezetek voltak, amelynek aktualitását az adta, hogy 1992 és 1996 szeptembere közötti négy évben az utófeszített, utólagosan tapadóbetétessé tett szerkezetek építése angliában be volt tiltva. Az alábbi ismertetést ezért két részre bontjuk: először áttekintjük a moratóriummal kapcsolatos megállapításokat, majd bemutatjuk a FlP-et, mint nemzetközi szervezetet és annak Magyar Tagozatát. 2. A MORATÓRIUM KIVÁLTÓ OKAI 1992 szeptemberében az angliai Közlekedési Minisztérium időszakosan betiltotta az utófeszített, utólagosan tapadóbetétessé tett vasbeton szerkezetek építését. A tiltás okául ezen szerkezeteken tapasztalt jelentős korróziós károkat jelölték meg, amelyek három esetben a hídszerkezet leszakadásához is vezettek a tönkremenetel várható közelségének előrejelzése nélkül. 8
