38. Hídmérnöki konferencia. Budapest, 1997.

Tartalomjegyzék

7. Pénzügyi források, elszámolás Az elkészült létesítmény becsült magyar oldali költségigénye 1.182 MFt. Ez tartalmazza a paritásos alapon a magyar felet illető mederhíd költségeket, valamint a határállomás és a mederhíd közötti csatlakozó út és az ártéri híd építési költségeit. A két ország kölcsönösen biztosította egymásnak a mederhíd munkálatainál a VÁM és ÁFA mentességet. Az ukrán féllel hosszas, bonyolult tárgyalássorozatot követően 1996. szeptember 19-én sikerült az elszámolásról szóló egyezményt létrehozni. Az elszámolási tárgyalások már 1996. év elején elkezdődtek, a munkák során elvégzendő főbb feladatok, alkalmazott eszközök, gépek energiafajták rögzítésével, azok árainak egyeztetésével. Ez a módszer a két ország igen sok vonatkozásban eltérő gyakorlata, pénzügykezelése miatt nem vezetett eredményre. Ezt követően csupán 14 fő munkafázist tartalmazó tömörített tételekkel alátámasztva bemutattuk a magyar beszállítások összegét, és becslésekkel ehhez igazítva az ukrán munkák értékét. Természetesen az ezt követő, olykor vérbeli piaci kofákat is megszégyenítő tárgyalási fogásokat sem mellőző egyeztetéssorozat minden részlete nem írható le hivatalos jegyzőkönyvekben, nem is érdekes, csupán a magyar fél számára kedvező eredmény a fontos. A kivitelezői verseny eredményének és az ukrán elszámolás mikéntjének rögzítése után ismertté vált a beruházás teljes forrásigénye és annak éves ütemezése: Feladat Bruttó összeg Ft-ban 1996 1997 Összesen 1. Előkészítés 54 998 921 18 776 079 73 775 000 2. Kivitelezés 216 331 868 621055 117 837 386 985 3. Keretátadás 128 669 211 60 870 674 189 539 885 4. Járulékos munkák 0 81 250 000 81 250 000 Összesen: 400 000 000 781 951 870 1 181 951 870 Mindez a legelső, becsült költségvetés értékétől mintegy 300 millió Ft-al magasabb összeg. Azonban a beruházás előzetes forrásigény-becslése semmiképpen sem lehet reális, - tervek hiányában; - a versenyt megelőzően; - a külföldi partnerrel még nem rögzített feladatok későbbi elszámolálását és az ukrán műszaki szakértők speciális kéréseit előre nem ismerve; - az országos átlagárakat figyelembevéve és eltekintve a gyártóhelyektől több mint 300 km-re, éppen átépítés alatt levő, de egyébként sem normális határforgalom kivitelezést nehezítő körülményeitől; -VÁM, ÁFA, stb. különleges, máshol elő nem forduló kérdéseitől elvonatkoztatva. Számításaink szerint, a versenyeztetés két módszere, az ukrán féllel történt megegyezés, a kölcsönös VÁM és ÁFA-mentesség biztosításának elérése több mint 800 millió Ft megtakarítást jelentett a Magyar Államkincstárnak. Az 1995. évben forrásként biztosított 20 MFt az 1996. évi 380 MFt-al összegezve ténylegesen 400 MFt forrás került felhasználásra központi költségvetési keretből. 1997-ben a központi keret összege 700 MFt volt, az Útalap ezt egészítette ki, 82 Mft-al. A beruházás 1997. június 30-án az előzetes terveknek megfelelően befejeződött, az új létesítményeken a forgalom az ünnepélyes átadást követően 1997. július 11-én indult meg. DR. TÓTH ERNŐ / ÜKIG Tájékoztató aktuális kérdésekről 1.) Az országos közutak hídjainak száma 1997. január 1 -én 5887, felületük 972 ezer m

2

. Az önkormányzatok hidjairól friss adatokkal nem rendelkezünk. 1988. december 31 -én 4416 híd volt, 336 ezer m

2 felülettel. 2.) A PONTIS hídgazdálkodási program hazai adaptálása lényegében elkészült, a rendszernek megfelelő állapotfelvétel megkezdődött, ez a munka jövőre fejeződik be. A PONTIS legújabb változatának megismerése és a hazai kutatások alapján a gazdálkodási rendszer továbbfejlesztése esedékes. Elkészült a hídkorszerűsítési tanulmányterv és program is az UVATERV gondozásában. 3.) A hidak sókorrózió elleni védelmét és a hídvizsgálatok megbízhatóságának növelését szolgálja a Berger és SIMON berendezések központi programja. Tavasszal hídlemosás, az év többi részében hídvizsgálat folyik. 4.) 1997-ben hídrehabilitáció 34 hídon folyt, illetve folyik. Elkészült jelentősebb munkák: a 37. úti Hernád híd mellett új öszvérszerkezetű híd épült, a szeghalmi Berettyó híd forgalom alatti pályaszerkezet cseréje technikailag érdekes, nehéz feladat volt. A 44. számú úton a régi békéscsabai felüljáró külsőkábeles erősítése és a híd megmentése a főút forgalmának eddigi akadályoztatását megszüntette. Elkészült a szegedi (északi) Tisza-híd állagmegóvásának első üteme, folyik a tokaji Tisza-híd rehabilitációja, elkészül ezévben a szolnoki Kolozsvári úti felüljáró felújítása. Fontos eredmény a 61. szút Kapós hídjának erőtani vizsgálata és rehabilitációja, melynek eredményeképpen a korlátozott teherbírást sikerült 40 t-ra növelni. A 33. sz. főúton 43