38. Hídmérnöki konferencia. Budapest, 1997.
Tartalomjegyzék
A híd közbenső alátámasztásai vert vasbeton cölöpökre épített vasbeton alaptesteken álló tömör vasalt beton pillérek, amelyek szerkezeti gerendáin kisvasúti sínből kialakított fix. ill. csúszósaru- párra helyezték el a feszített főtartókat. A szélső monolit hídszerkezetek vasbeton csuklóval támaszkodnak fel a szélső pillérekre, ill. a rejtett hídfő cölöpalapozással épített vasbeton ingaoszlop keretére. 1983-ban a pillérek szerkezeti gerendáit kétoldali U - 300-as gerendákon keresztülvezetett DYWIDAG rudakkal megerősítették. 2. A felújítás előzményei A műtárgy 1992 őszi időszakos felülvizsgálata megállapította, hogy a pályaszigetelés teljesen tönkrement, a hídszerkezet szinte mindenhol átázik. A teherhordó szerkezeti részek betonja, az acélbetétek, sőt a feszítőelemek is kisebb-nagyobb mértékű korróziós károsodást szenvedtek, amelyek helyenként már veszélyes mértékűek voltak. A pilléreken elhelyezett csúszósaruk „beálltak", a szerkezeti gerendák, az acél erősítő elemek és a felmenőfalak betonfelületei korrodálódtak. Szükség volt a szerkezet bizonyos mértékű kiszélesítésére is, ezzel a korábbinál szélesebb gyalogjárda, ill. kerékpárút kialakítása vált lehetségessé. A felülvizsgálat megállapításai alapján 1995-ben tenderkiírás készült a híd rekonstrukciós munkáinak elvégzésére. A kiírási terv szerint a hídszerkezetet a támaszok feletti hézag kibetonozásával és új, együtt dolgozó pályalemez készítésével folytatólagos többtámaszúvá alakították, és a szélső és második nyílások között dilatációs szerkezetet építettek be a mozgások szabad biztosítására. A hídszerkezet erősítését az előregyártott tartók közötti hézagban elhelyezett, a kereszttartókba horgonyzott DYWIDAG rudas feszítéssel és a híd két szélén új, monolit gerenda erősítéssel képzelték el. A korrodált betonfelületeket lövéses technológiával felvitt 3 cm-es betonréteg szolgált. A kiviteli munkákat a Hídépítő Rt nyerte el, a kiíráshoz képest alternatív ajánlati tervével, melyet Berkó Dezső készített. Ebben a többtámaszúsított szerkezet erősítését a híd két szélén vezetett zsírzott feszítőpászmák iránytöréséből származó erők segítségével oldotta meg. A középső kereszttartóknál elhelyezett alsó iránytörők az elképzelés szerint egyben keresztirányú nyomóerőt is keltetnek, ami a szerkezetet a hosszkábelnek a széleken ható iránytörő erőiből származó nyomatékok elviselésére is alkalmassá teszik. A kiírási tervtől eltérően a felület javítására és védelmére a betonlövéses technológia helyett PROXAN javítóhabarcsot és kenést alkalmaztak. Az alternatív ajánlat szerinti kiviteli terv elkészítésére a PONT-Terv Rt. kapott megbízást. 3. Az erősítési munkák ismertetése A kiviteli tervben az ajánlat alapján kidolgozott erősítési eljárás lényege, hogy a hiányzó feszítőerőt a híd két szélén a I - XVI. jelű pillérek közötti szakaszon folyamatosan végigvezetett VORSPANNTECHNIK rendszerű kétszer extrudált feszítőpászmák iránytörő erőivel pótoljuk. Az iránytörő erők az egyes mezők közepén elhelyezett szerkezetekre hatnak, amelyeket a hídszerkezet alatt párosával feszítőrudak kötnek össze. Ezek segítségével a szükséges keresztirányú feszítőerőt a hosszfeszítés hatásaként hozzuk létre. Az előregyártott tartók tetején az l.-től a XVI. jelű pillérig folyamatos, 12-21 cm vastag, a tartókkal együttdolgozó vb. lemez készült. A kiviteli terv során végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a tartóvégek közötti rés kibetonozásával elérhető többtámaszúsítás esetén a hosszirányú mozgásokból és a terhelések nyomán előálló véglap elfordulásokból a kialakuló dupla támaszoknál befeszülés illetve többlet igénybevétel léphet fel. Ezeket az igénybevételeket a tartók közötti hézag kibetonozásával nem lehet felvenni, ezért a többtámaszúsítás elképzelése helyett csak a pályalemez folyamatossá tétele volt megvalósítható. Az alkalmazott megoldással a híd továbbra is kéttámaszú tartók sorozatából áll, melyeket azonban a pályalemez összekapcsol. A folyamatos pályalemez a támaszok környezetében kb. 2,15 m-es szakaszon a tartókkal nem dolgozik együtt, így rugalmas lemezként a fellépő mozgások hatására alakváltozást szenvedhet. Eközben az egyes nyílások statikai váza gyakorlatilag kéttámaszú marad. Mivel a kéttámaszú mezők közötti támasz feletti rés nem teszi lehetővé a felső iránytörőnek a felszerkezeten való konstruktív elhelyezését, az iránytörő erőket bebetonozott acél szerelvények segítségével közvetlenül a pillérekre adjuk át. Ehhez a pillérek széleinek visszabontására és a iránytörők alatt rövid vasbeton oszlopok építésére volt szükség. A pillér szerkezeti gerendánál keletkező keresztirányú erőket a szerkezeti gerendát összefogó már meglévő acél abroncsok konsruktív átalakításával vettük fel. Ez a megoldás az összerepedezett pillérvégek szerkezeti és esztétikai javítását is lehetővé tette. A hosszirányú pászmák véglehorgonyzása az I. és XVI. jelű pillérek mellett, kétoldalt a szélső tartókhoz feszített vasbeton tömbök segítségével történt. A tömbök keresztfeszítését szintén VT zsírzott pászmákkal oldottuk meg, felül a pályalemezbe betonozva alul pedig a tartók alatt vezetve. Az alsó pászmák nyomóerejét a tartók között utólag betonozott vb. lemezek veszik fel. Az I. és XVI. jelű pilléreknél a folyamatossá tett felszerkezet szakasz dilatációs mozgásait acéllemezbetétes műgumi saruk elhelyezésével tettük lehetővé. Ennek érdekében a szerkezeti gerendák tetejét a 24
