38. Hídmérnöki konferencia. Budapest, 1997.
Tartalomjegyzék
anyagai kiválasztásának, a kivitelezés módszereinek és a vizsgálati módszereknek a fejlesztését célozta meg. A téma aktualitását az adta, hogy 1992 szeptemberében az angliai Közlekedési Minisztérium időszakosan betiltotta az utófeszített, utólagosan tapadóbetétessé tett vasbeton szerkezetek építését. A tiltás okául ezen szerkezeteken tapasztalt jelentős korróziós károkat jelölték meg, amelyek három esetben a hídszerkezet leszakadásához is vezettek a tönkremenetel várható közelségének előrejelzése nélkül. A moratóriumot 1996 szeptemberében a feloldották a szegmensekből épült, utófeszített, utólagosan kiinjektált vasbeton szerkezetek kivételével. Összefoglalólag megállapíthatjuk, hogy a tervezés során figyelembe veendő legfontosabb szempontok így: - a kloridbehatolás megakadályozása - többszintű védelem alkalmazása - a feszítőbetétek lehorgonyzásának a tartósság szempontjából megfelelő kialakítása. Előírások születtek az injektáló habarcsok (szokványos és speciális) és a kábelvezető csövek tulajdonságaira valamint vizsgálatára vonatkozóan. A kidolgozott javaslatok több szintű védelmi rendszer beépítését jelentik, s így véleményük szerint a korábbinál jóval kedvezőbb helyzet hozható létre. A kábelvezető cső is a többszintű védelem része, mivel ha a kábelvezető cső nincs kellőképpen kiinjektálva, akkor a cső még mindig távol tudja tartani a korróziós közegeket. Az angliai tapasztalatok fölhívják arra a figyelmünket, hogy hazánkban is föl kell mérni az utófeszített, utólagosan tapadóbetétessé tett hidak állapotát, és szükség esetén meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket a korróziós károk csökkentésére. A fent említett jelentés kikölcsönözhető a FIB Magyar tagozat könyvtárából (BME Vasbeton szerkezetek Tanszéke, 1111 Budapest, Bertalan L. utca 2.). HIVATKOZÁSOK [1] „Post-Tensioned Concrete Structures", Proceedings, FIP Symposium London, 25-27 Sept.1996, Volume 1 [2] „Post-Tensioned Concrete Structures", Proceedings, FIP Symposium London, 25-27 Sept.1996, Volume 2 [3] „Durable Concrete Post-Tensioned Concrete Bridges", Technical Report No. 47, Report of a Working Party of the Concrete Society in collaboration with the Concrete Bridge Development Group, The Concrete Society Slough 1996, [4] Fogarasi Gy., Tassi G., „A FIP és a magyar építőipar kapcsolata", Magyar Építőipar 1988/4, pp.161-166. [5] FIP, „A FIP Magyar Tagozat Alapszabálya", 1995. dec.13. HARASZTI LÁSZLÓ / Villás Hungária Kft. Hídszigetelések Villás bitumenes lemezekkel A Villás Hungária Kft. bitumenes szigetelőlemez gyárát 6 éve építették. Alapítói a Heraklith Baustoffe AG., a Mineral Kontor, a ZÁÉV és a MOL Rt. volt. A gyár a Heraklith Csoport tagjaként Európa legnagyobb víz- és hőszigetelő konszern része. A termékek a konszern valamennyi gyárában csereszabatosak. A lapos tető szigetelések készítésénél a dinamikus aljzatmozgások káros hatását elkerülendő rugalmas, nem felület jellegű kapcsolat kialakítása a cél. Hidak és műtárgyak szigetelésénél azonban az aljzattal való rugalmas, de teljes felületű rögzített szilárd kapcsolat kialakítása a követelmény. A szigetelésre merőleges és párhuzamos irányú igénybevételek hatnak: -építési forgalom, - használati forgalom: fékezés, gyorsulás, fordulás, - építési hősokk + finischer mozgása. Ez csak megfelelő tapadással biztosítható. A jó aljzat feltétele: - szilárd felület - egyenletes felület - alacsony felületi nedvességtartalom - hőálló felületi kialakítás. Ezt a feltételt a Villás Hungária Kft. alkalmazástechnikai előírása szerint az epoxi gyanta felületbevonatok teljesítik. így az MC Bauchemie Kft. által forgalmazott MC DUR LF-450 kétkomponenses, oldószermentes epoxibázisú gyantát javasolja. A kész műtárgy felületre két bitumenes lemezszigetelési rendszer valósítható meg. ISOVILL-1 1 rétegű bitumenes hídszigetelés ISOVILL-2 2 rétegű bitumenes hídszigetelés 12
