Dr. Kossalka János: Magyar mérnökök. 13. füzet (Eger, 2007)

-4hogy mely országokban járt tanulmányúton pl. [31 szerint Német-, Franciaországban, Angliában és Svájcban, [2] viszont Németországot jelöli meg, ahol kezdetben munkásként szerzett információkat, majd 1898 után jelzett újabb német, francia és angol tanulmányutat. Dr. Korányi Imre arról is megemlékezett, hogy Németországban (Fürtben) a Kína részére gyártott hidak munkamódszereit leste el [2]. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium hivatalos értesítője szerint csak annyit lehet tudni, hogy két alkalommal 1500-1500 Ft-nyi utazási támogatástkapott [6]. Külföldi tanulmányútjáról hivatalosan be kellett számolnia, részben ennek tekinthető a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében megjelent három cikke: az első (1897) a betonszerkezetek elméletéről [7], a második a francia mérnökség oktatásáról és helyzetéről (1899) [8], a harmadik az újabban épült francia kőhidakról (1900) [9]. A beszámolók alapján biztos, hogy 1896-98 között nemcsak Németországban, hanem Franciaországban is járt, s ez sok tapasztalattal gazdagította. Az itt tapasztaltakat 1898 decemberében a Mérnökegyletben - melynek 1895 óta tagja volt - előadásban is ismertette [8, 9J. Érdekes, hogy a később vas, illetve acélhidakkal foglalkozó egyetemi tanár milyen részletekbe menően tanulmányozta a vasbeton elméletet, az 1897-ben megjelent 23 oldalas cikke a legelső, alapos hazai tanulmánynak tekinthető a vasbetonról. Életútját folytatva fontos esemény volt, hogy 1898-ban a MÁV szolgálatába lépett, a Tiszti Cím és Névtár tanúsága szerint, már ekkor berendelték a Kereskedelmi Minisztériumba, a szerkesztési (tervezési) ügyosztályra. A vasbeton szerkezetek fejlődésével kapcsolatosan 1902-ben a II. Magyar Országos Technikus Kongresszuson előadást tartott [14]. Érdekes előadásában arra buzdította hallgatóit, hogy bátran merjenek a Monierszabadalomtól eltérni, új vasbetét-elhelyezést kidolgozni. Dr. Zielinski Szilárd, akit a hazai vasbeton hídépítés megteremtőjének tekintünk, a külföldi tapasztalattól való eltérést kockázatosnak tartotta, Kossalka, akiről egyes életrajzírók azt tartják, hogy kevés szakirodalmat olvasott, kapásból idézett német és francia tanulmányokat, s kiállt az előadásában javasolt hazai fejlesztés mellett "...fizetjük a külföldnek a tandíjat immár körülbelül két évtizede, és ha nem iparkodunk a magunk lábára állni, hát fizetni fogjuk ezt még beláthatatlan időkig..." [14]. Tanulságos a két nagy mérnök vitája, s jó tudni, hogy a későbbiekben együtt alkották meg az egyik hazai igen jelentős vasbeton vasúti műtárgyat a sinkai ívhidat [15],