Berg Artúr, Magyar mérnökök. 10. füzet (2005)

Berg Artúr 5 Berg Artúr 1915. március 27-én született Budapesten, Óbudán. Keresztnevét anyai nagyapja után kapta, aki unokája születése előtt néhány nappal hirtelen meghalt. Édesapja, Berg Károly jogot végzett, de az abszolutórium után a doktori címet már nem szerezte meg. Mint önkéntes vonult be a huszárokhoz, később főhadnagy lett. Az 1910-es években katonai szolgálata miatt hosszú éveket kellett családjától távol töltenie. A háborúban ezredsegédtisztként minden fronton szolgált 42 hónapig. Édesanyjának, Grohmann Irénnek tanítónői végzettsége volt. Iskolában nem taníthatott, mivel a házasságban sorra születtek a gyerekek. Három fiú született először: dr. Berg Pál (1912-1951) angol tanár, dr. Berg Károly (1913-1999) köz­gazdász, majd Berg Artúr (1915-1999) mérnök, akiket a háború után született kislánnyal - dr. Berg Mária (1920-2001) közgazdász - együtt gyengéd szeretettel, szerény körülmények között neveltek Óbudán, egy Remetehegyen bérelt, kis, kom­fort nélküli házban. A mama számára a legnehezebb időszak az I. világháború éve­ire esett, amikor a család ellátásáról és a három kisfiú neveléséről egyedül kellett gondoskodnia. A gyerekek az óbudai Kiscelli utcai elemi iskolába jártak (később az unokák is itt tanultak), majd a fiúk útja innen a Zsigmond téren lévő Árpád Gimnáziumba (ma Továbbképző Intézet) vezetett, ahol érettségi bizonyítványt szereztek. Nevük a gimnáziumi évkönyvekben általában vastag betűvel volt szedve, ami a Berg­fiúk kiváló tanulmányi eredményeire utalt. Artúr kitűnő eredménnyel fejezte be a gimnáziumot és jeles eredménnyel érettségizett. Berg Artúr ezekben az években - báty­jaival együtt - a gimnáziumi cserkészélet egyik meghatározó egyénisége volt, sőt később, még egyetemi éveiben is dolgo­zott cserkésztisztként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom