Lévárdy Imre, Magyar mérnökök. 9. füzet (2005)

5 Bevezetés Ezt a fűzetet megírni kicsit öröm, kicsit izgalom, de legfőképpen tisztesség volt számunkra. Egyikünk látta születni a maketteket, egyenruhákat, másikunk sokat hallott a dédpapáról és volt szerencséje egy évig egy olyan nagy park raktáraiban lakni, ahol az udvaron többek közt úthengerek, hóekék álltak. Az izgalmas nyomozás során beszélgetésekből, fényképalbumok átböngészéséből, a még fellelhető régi okmányok leporolásából, tanulmányozásából mint egy mozaik, úgy állt össze egy életút. Ez az életút rávilágított arra, hogy a huszadik század viharaiban hogyan lehetett mindig újrakezdeni. Ehhez erős hit és embert próbáló kitartás kellett, ezért áll előttünk Lévárdy Imre példaként a hétköznapjainkban. Kezdetek Lévárdy Imre 1905. február 2-án született Érsekújváron, vasutas család második sarjaként. Édesapja Lévárdy István (Für, 1878. dec. 13.) vasúti fékező, majd vonatvezető. Édesanyja Tóth Anna (Für, 1880. szept. 16.) a háztartást vezeti, neveli három gyermekét. Bátyja, István Budapesten jogi diplomát szerez és rendőrtiszt lett a nyugdíjazásáig. Húga, Anna férjével 1945-ben kivándorolt Amerikába. A család viszonylagos egyszerűségben élt az érsekújvári vasútállomás mellett, egy szolgálati lakásban.