Feketeházy János, Magyar mérnökök. 8. füzet (Esztergom, 2005)

Előszó helyett Feketehazy Jánosról korábban többen is készítettek életrajzot, azonban a mai napig adósok vagyunk pályafutásának alapos feldolgozásával. A szakirodalomban fellelhető rövid életrajzokat olvasva rengeteg kérdés, fehér folt marad Feketehazy János életútjában. Emellett sajnos több téves adat is bekeveredett ezen írásokba. Jelen mérnökportré igyekezett a gyanús életrajzi adatoknak utánajárni, a hiányzó láncszemeket pótolni, a téves adatokat pedig kihagyni. Mindezt azonban e kis füzet terjedelmét lényegesen meghaladó kutatások árán lehetne csak teljes körűen véghez vinni, tehát továbbra is adósok maradunk Feketehazy monográfiájának összeállításával. Sok a továbbra is nyitva maradó kérdés: e zseniális, aktív mérnök mivel foglalkozott 1900 és 1927 között, több híd esetében is vitatott tervezőségében mi az igazság, peres ügyeinek mi lett a kimenetele. Örömmel ajánlom Hajós György Feketehazy Jánosról készített, részletes életrajzát és remélem hamarosan minden kérdésre választ adó tanulmány készülhet Feketehazy életéről és munkásságáról. Dr. Tóth Ernő Bevezető A neves magyar hídépítők, acélszerkezet tervezők között is kiemelkedő helyet foglal el Feketehazy János, a XIX. század utolsó harmadának egyik legkiválóbb tervezőmérnöke. Nemcsak hidak, de épületek nagy fesztávú acél tetőszerkezetinek tervezésével is maradandót alkotott. Az új iránti fogékonyságát jellemzi, hogy a XIX-XX. század fordulóján mindjobban teret nyerő vasbeton alkalmazásával is foglalkozott, vasbeton födémszerkezetére szabadalmi oltalmat is nyert. Munkássága idején a hídépítésekhez a pályázatot kiíró minisztérium csak általános tervet adott ki, a részletes terveket a vállalkozó készíttette el. Ezeken - az esetek többségében - a tényleges tervező nevét nem tüntették fel. Emiatt Feketehazy teljes életművét sem lehetett korábban teljes körűen feltárni, egyes hidak tervezésében való részvételét bizonyító tényekkel 3