Zielinski Szilárd, Magyar mérnökök. 5. füzet (2003)

6 és a központi fővasút" cím alatt és elsőnek szerezte meg Magyarországon a mérnökdoktori címet. Disszertációjában a budapesti pályaudvarokat a föld alatt kötötte öszsze, lényegében a mai észak-déli metró vonala szerint. Ezzel is jelezni szándékozta a mérnöki tudományoknak egyenrangúságát a tudományágak sorában. A vasbetonépítés úttörője (1900-től) Amíg az 1889-es párizsi világkiállításon az Eiffel-torony fennen hirdette az acél uralmát, addig az 1900. évi világkiállításon Párizsban megjelent a vasbeton mint a vas versenytársa az építészetben. A világkiállítás két gyönyörű pavilonja - a Grand Palais ill. a Petit Palais azóta is Párizs két jelentős épülete - több mint 100 éve hirdeti egyrészt Hennebique építészzsenialitását, másrészt a vasbeton létjogosultságát az építészetben. A vasbetonépítésnek Magyarországon is a párizsi világkiállításon tapasztaltak adtak jelentős lökést. Nálunk három rendszer terjedt el: a Monier-, a Wünsch- és a Hennebique- féle rendszerek. A Hennebique-rendszerű vasbetonszerkezet terjedt el hosszabb távon a későbbiek folyamán. A célja elsősorban a tűzbiztonság volt, ezért egybefüggő, monolitikus szerkezetet épített. 0 teremtette meg az együttdolgozó lemez és gerenda helyes fogalmát. Hennebique elmélete megalkotása után, amelyet más szakemberek is segítettek megfelelően méretezett vasakat iktatott a betonba a keresztmetszetek azon részein, ahol a terhelés hatására húzófeszültség ébred. A húzófeszültségek felvétele a vasbetétek feladata, míg a keletkezett nyomófeszültségek felvételére a beton kiválóan alkalmas. Hennebique levele Zielinskinek