Sávoly Pál, Magyar mérnökök. 4. füzet (Budapest, 2003)

10 Élete főművének tekintette az új Erzsébet hidat. Valóban modern, korszerű és esztétikailag szép hidat alkotott, mely méltó utóda lett a régi, építéskor világszerte elismert függőhídnak. Ha kezdetben voltak is ellenzői az új vonalú hídnak, elkészültével bizonyította, hogy a korszerűség és esztétika a patinás környezetben is helyesen ötvözhető. A 290 m-es medernyílású híd, mely a hazai Duna szakasz legnagyobb nyílású áthidalása és a csatlakozó ugyancsak korszerű vasbeton felüljárók általános elismerést váltottak mind a szakemberek, mind a közönség körében. Az új híd részleteiben is sok újszerűséget tartalmaz, melyek alapos elméleti megfontolások, külföldi tapasztalások, többször kísérletek útján születtek. A híd határidőre, 1964. novemberre elkészült. Sávoly Pál minden tekintetben körültekintő és jól szervezett munkáját bizonyította az is, hogy ez a nagyszabású komplex beruházás az előirányzott költségkereten belül, jó minőségben valósult meg, ami a hasonló nagyberuházásokra egyáltalán nem volt jellemző. Az ország első kábelhídjának, az Erzsébet hídnak tervezéséért, a gazdaságos és korszerű megoldásért 1965-ben az Állami Díj I. fokozatát kapta. Utolsó évek (1964-1968) Az Erzsébet-híd tervezése mellett és utána 1966-ig amíg az UVATERV Hídirodáját vezette, irányítása alatt készül az országban akkor épült szinte valamennyi híd terve. Ezek közül jelentősebbek a tiszafüredi és kisari Tisza-híd, számos Rába-, Zala-, Sió-, Zagyva-, Bodrog-, Berettyó-híd, valamint számtalan kétszintű csomópont közúti felüljárója. Az autópálya-építés hídtípusainak kialakítása is erre az időszakra esik. A hazai tervezés mellett a sikeres Helwani Nílus híd után további hídexport indult be: egyiptomi forgóhidak, szíriai Orontes-híd, indiai vasúti acélhidak stb, de je-